A vezetés általi, demokráciát gátló, demokráciát
lejárató tényezők
A demokrácia rossz kivitelezése lejáratja a demokráciát.
1. Az elemi oktatás
hiányához, mint a legerősebb demokráciát gátló tényezőhez, mindig eljuthat a
gondolkodó.
Az
általános és középiskolákban rendkívül gyenge a társadalomtudományok oktatása.
Demokrácia-ismeret közoktatás, pedig gyakorlatilag
nincs. Sőt a
főiskolán sincs ezzel foglalkozó igazi magas szintű oktatás. Az ilyen tartalmú
társadalomtudomány is hiányos. Pedig az elemi (általános iskola, középiskola)
demokráciaoktatás, viszonylag könnyen bevezethető lenne. Ráadásul az
osztályközösségbe, az iskolaközösségbe rögtön gyakorlatilag is kipróbálhatnák,
az elméletet. A demokratikus osztályközösség kialakítása, egyben oktatási célt
is szolgálhatna.
De
nemcsak a demokrácia ismeretének oktatásával van baj. A történelemoktatás is
teljesen torz, a jelentős társadalmi folyamatok elemzése, egyszerűen hiányzik.
Többek között, a diktátorokat, a hódítókat, mint tehetséges hadvezéreket
mutatja be az iskolai történelem, ami elképesztő hiba. Sajnos lehetne még
sorolni az elképesztő hibákat.
Az
oktatás hiánya, egy nagyon erős, vezetés általi, demokrácia (általános
demokrácia, és közvetlen-demokrácia) gátló tényező.
2..Nagyon
erős és közvetlenül gátló tényező, a népszavazást korlátozó szabályozás
(törvénykezés).
Tudjuk, hogy például jelenleg, nálunk, az előző szabályozást is szigorítva,
alig lehet népszavazást létrehozni.
Fontos, érdemi ügyben, pedig egyáltalán nem lehet.
3.
Természetesen az is gátló tényező, hogy a vezetés nem teremti meg a közvetlen-demokrácia feltételeit. Pl. nem teremti meg, nem segíti
létrehozni a korszerű internetes népszavazási és közvélemény-kutatási
rendszert.
4.
Kevésbé erős, de azért fontos vezetés általi gátló tényező: a demokrácia,
rossz kivitelezés általi, lejáratása. A hamis, lejárató népszavasokra és
népszavazásszerű akciókra gondolok.
Például 2010 utáni „nemzeti konzultációra” vagy ahhoz hasonló,
manipulatív, demokrácia lejárató akciókra gondolok.
Amúgy
lehetséges lenne, egy korszerű népszavazási, közvélemény-kutatási rendszer
kialakítása. Csakhogy a „nemzeti konzultáció” akciói, annyi eltorzult, rejtett
sunyi, elemet tartalmaztak, hogy ez nem demokráciaépítés, de lejáratás volt.
A
nemzeti konzultáció néhány alapvető silánysága: A vezetés által választott,
másrészt válasz-sugallt kérdések. A választási lehetőségek, (a kérdések, meg a
lehetséges válaszok) erősen hiányosak, amúgy pedig aránytalanok. A szavazás
igazságossága, csalás mentessége nem volt biztosítva. A választás pontos
csalásmentes összesítése nem volt biztosítva, ill. nem volt nyilvános. A kétes eredmény,
kétesen számítódott bele a jogalkotásba.
A
lakossági fórumok, valamint a társadalmi konzultációnak, egyeztetésnek nevezett
zavaros akciók sem jelentenek igazi nép-beleszólást. E vélemények, csak egyesek
véleményei, ráadásul azokat vagy figyelembe veszik, vagy nem, összességében
inkább lejáratják a demokráciát.
Nem is ritkán, elhangzik: a demokrácia
lényege a vita. A parttalan, sehová sem vezető vita? Ez így manipuláció. A demokrácia lényege a
közös, leginkább szavazásos döntés. A vita ennek minőségét szolgálja. A vitának
csak akkor van értelme, ha az direkt, vagy áttételesen (de nem ködbe veszően)
egy döntéshozásba fut bele.
4b) A nagyon
rosszul szervezett népszavazások
(rossz, érdektelen a kérdés, rossz a tájékoztatás, nincs vitaidő és lehetőség,
igazságtalanságok, csalások vannak, stb. ) inkább lejáratják a népszavazás
intézményét.
A
kisebb mértékben, rosszul szervezett népszavazások, többnyire nem járatják le a
népszavazás intézményét.
4c)
Lejáratás másik fontos része a csalásokkal, visszaélésekkel terhelt szavazások,
választások. Ezek a csalások nem mindig
nyilvánvalók és nem mindig illegálisak. Pl., ha valaki nem tartja be a
választási ígéretét, akkor e csalásnak nincs szankciója, sőt szinte
természetessé válik a csalás.
A
jelenlegi szabad választás, a vezetési demokrácia része, és a közvetlen-demokrácia
része is.
A
jelenlegi választási rendszeren elég sokat kellene változtatni, hogy az igazi
közvetlen-demokrácia színvonalát elérje, - ill., hogy az alapelvek 2. pontja
alatti feltételek teljesüljenek.
Egyszerűen
elmondható: a jelenlegi választások, szavazások nemcsak építik, de rombolják is
a demokráciát.
5.
Külön ki kell emelni a szavazáskor választáskor, de egyébként is, az objektív
egyenlő tájékoztatás hiányát, a manipulációt, mint lejárató
tényezőt.
A centralizálást, mint diktatúraépítést és
demokrácia gátlását, e felsorolásba nem veszem bele.
6. Vannak azonban más
vezetés általi demokrácia-alkalmasságot rontó praktikák Általánosságban „a nép birkásítása” a
vezetés szándéka, melynek sok-sok tényezője van. „Birkásítás”, ez nem a népre vonatkozik,
hanem a vezetésre – a birkásítás szándéka a vezetés tulajdonsága. A népnek csak egy része válik birkává (akinek
nem inge ne vegye magára). Az elfogadó, elfásult, beletörődő nép kialakítása,
mely természetesen a diktatúrának kedvez, a demokráciát, főleg a közvetlen-demokráciát
gátolja. Másképpen: tudatos, társadalmi aktivitás csökkentéséről az önálló
átgondolt vélemény csökkentéséről van szó.
Bármennyire
is sértő hasonlat, a „birkásítás” (akinek nem inge, ne vegye magára), mégis
találó. Egy olyan társadalomról van szó, amelyben az egyének, egymást
harapdálják, egyéniségnek tartják magukat (lehet, hogy azok is), de végső soron
azt teszik, amit a „legügyesebb” gazda akar. A mostani rendszerekben
(új-kapitalizmus) az egyének pirosra, sárgára, lilára festik a bundájukat
(óriási egyéniség vagyok), de végső soron követik a manipulációban legügyesebb
gazdát. Régebben úgy követték a gazdát, hogy nem akartak ennyire egyéniségek,
lenni.
Talán
már említettem, hogy éppen a birka-büszkeség - engem nem érdekel a gazda, sem a
kutyái - okozza, hogy a birka szinte észre sem veszi, hogy azt teszi, amit a
gazda parancsol.
A
demokrácia-alkalmasság leépítés (birkásítás) egy meglehetősen összetett dolog -
néhány fontos, jelenleg is jellemző, oldala eleme:
Tulajdonképpen
az alkalmatlanság kialakítást, két nagyobb részre kell bontani. Az egyik oldal: emberek jelentős része,
lehetőleg negyede engem, minket válasszon.
7. A másik oldal: a
többség, de legalább az emberek felének ne legyen kedve, ideje közügyekkel
foglalkozni, szavazni, választani.
Ennek
néhány további eleme:
7a)
A népnek ne legyen ideje, kedve a közügyeken gondolkodni – munkával, munkakereséssel,
jogi ügyekkel, bürokráciával, pénzügyekkel, vásárlással, stb. – legyenek
lefoglalva.
7b) A meglevő pártokon kívül, ne nagyon
alakuljanak ki közügyekkel foglalkozó közösségek. Ezt is több módón lehet
elérni. Ez több okból is hasznos a hatalomnak: egyfelől, nem alakul ki komoly
konkurencia. Másfelől, erősíti a nép, politikától, választástól való elfordulását.
7c)
Végül, de nem utolsó sorban a legerősebb leépítő (birkásító) elem - a vezetés
direkt manipulációs gépezetéhez csatlakozik..
Ez
szintén sok részre, fajtára osztható: Pl. a propagandára (saját nagyságot
hirdető plakátok jelmondatok, reklámok, egyebek). Pl. a számtalan kommunikációs ferdítésre,
csúsztatásra.
8) A hiányos társadalmi,
történelmi oktatáson kívül, még a politikai média és általában a média a
félretájékoztatás jelentős eszköze, ezek a legjelentősebb népbutító elemek.
Elsősorban
a politikai média egy részének silányságára gondolok. A rendszertől a
körülményektől függ, hogy az eredetileg demokráciaerősítő politikai média,
mekkora hányada aljasodik le. Egyfelől a pártosodás, másfelől a profitszerzés,
haszonszerzés tereli az elfogultság, a félretájékoztatás, ill. a demokrácia
lejáratás utcájába, a lealjasodásra hajlamos lapokat, tévéket, rádiókat, a
politizáló média egy jelentős részét. Még súlyosabb a probléma, ha a
közszolgálati médiát aljasítják le, márpedig ez elég sűrűn előfordul
9) Ugyanakkor ki kell
térni, a jelenlegi tömegkultúrára, melynek társadalmi aktivitást romboló,
közvetve, a demokráciát leépítő hatásáért, ezért a vezetés is felelős.
Természetesen
az emberek, a tömegkultúra-csinálók, a nép is felelős. Miről is beszélek?
9a) A
jelenlegi tömegkultúrából sugárzó – egyéni hősök, egyéni megoldások. A közösségi szellemiség a közösségi
megoldások, lehetőség szerinti eltüntetése (Nem tudom, hogy megfigyelte e, a
kedves olvasó, hogy az amerikai és általában a nyugati filmek kizárólag egyéni
hősökről, legfeljebb kisebb csapatokról, egyéni megoldásokról szólnak. Az
elemzést, lehetne folytatni.)
9b) Továbbá, a jelenlegi
tömegkultúra,(filmek, tv műsorok, videojátékok, stb.) akciófilmjei,
bulvártémái, sztárcsináló praktikái, önmegvalósító műsorai, stb. – az
agressziót, a tisztességtelenséget, de főleg az önzést, az egyéniesedést
propagálják.
9c)
Egyéb olyan köz-szellemiségek „támogatása”, melyek a közömbösséget, az
elfordulást, valamint a beletörődést erősítik.
Tény, hogy a jelenlegi tömegkultúrából hiányoznak
a társadalmi problémák, társadalmi megoldásai. Továbbá, erősen hiányzik a
közösségi szellemiség, sőt összességében azzal ellentétes szellemiség sugárzik,
tehát indirekt módón rombolja a társadalmi aktivitást, a szükséges tudást -
kvázi birkásít. Valamint összességében gátolja a demokrácia fejlődését.
Más
kérdés, hogy mit lehetne tenni, mivel itt nemcsak arról van szó, hogy a vezetés
helyett, a nép döntsön. Azonban a közvetlen-demokrácia erősödése, valószínűleg
pozitívan hat a jelenlegi tömegkultúrára, annak csinálói, valamint fogyasztói
is, remélhetőleg igényesebbé, válnak, legalábbis a közösségbetartozási, a
közösségépítési igényük erősödik.
Itt jegyzem meg, hogy a közéletből,
kultúrából, társadalomból sugárzó tisztességtelenség, minimum egy külön
fejezetet érdemelne, ez, e könyv hiányossága. A másik hiányosság, az oktatási
rendszer alapvető hibái, szintén minimum, külön fejezetet érdemelne.
A másik manipulációs oldal
elemzése.
A másik oldal: emberek
jelentős része, de legalább negyede engem, minket válasszon, avagy a
tisztességtelen szavazathalászás néhány eleme.
A
pártok, többek között lelkiismeretlen szavazathalászó szerveződések.
Az
„okos vezetők” rájöttek, hogy a jelen választási rendszerben elég, ha megszerzik
a szavazatok negyedét, ezzel bőven megnyerik a választásokat, ha az emberek
másik felét sikerül közömbösségbe csúsztatni. Az okos vezetők arra is rájöttek,
hogy nem fontos őszinte meggyőzéssel, az elfogulatlan legbölcsebb választókat, megszerezni
- elég, ha a legkevésbé elfogulatlanokat, a legkevésbé bölcseket, mindenféle
trükkel, maguk mellé állítják. Nézzünk néhány ilyen szavazatszerző elemet:
a) Az üzleti, az anyagi érdekeltség, kvázi
függés kialakítása, majd választási kihasználása. Egyszerűbben, a pénzzel is
támogatott, üzleti, egyéb klikk, oda-vissza, támogatásáról van szó.
b) Az állami alkalmazottak, egyéb állam
által foglalkoztatottak, egzisztenciális függésének kialakítása (általában
minden diktatórikus hatalom, minden társaság leváltja az állami alkalmazottak
jelentős részét), majd e függés választási kihasználása. Egyszerűbben, az
állami alkalmazottak, foglalkoztatottak (lehet a választók 15%-a is) az állásuk
féltése miatt, nem mernek másra szavazni.
c) A „választási csalások” néhány legális,
ill. félig legális módja. Pl. az egyenlőtlen, egyben nagyszabású reklám, propaganda,
megjelenés.
d) A populista ígérgetések, ill. korábbi
populista intézkedések.
e) Valamint, természetesen a sokoldalú propaganda,
manipuláció, többek között a választási kampány praktikái, ebben is (a nem
éppen okosak elcsábításában) szerepet kap.
Természetesen a közvetlen
demokráciához kötődő manipulációk, általában a demokrácia fogalmának
zavarossága, az „áldemokráciák” is lejáratják a demokráciát.
Persze azért meg kell jegyezni, nemcsak a
vezetés praktikái teszik a demokráciára alkalmatlanná a népet. Azért a népnek
is megvan a maga felelőssége.
