11. rész, magyarok lelki betegsége.

 

11. 2022 a magyar nép lelki betegsége terjed, erősödik.

Tulajdonképpen e fejezet megírására az elkeserítő időközi önkormányzati választások motiváltak.

 Feltehetően a beteg magyar nép fel sem figyelt lényegtelennek tartotta, még azokban a körzetekben is, amelyekben történt. De a végeredmény; a tönkretevő hatalom még erősebb lett.

Ez az időkőzi önkormányzati választás, melyet a Fidesz nyert 9:2 arányban ráadásul többnyire Budapesten.

Sokan erről nem is hallottak, mások sokan csak legyintettek; nincs jelentősége. Ez is mármint a fontosság fel nem ismerése is a társadalmi intelligencia hiánya.

 Olyan körzetekben győzött a Fidesz melyekben pár éve labdába se rúghatott, engem nagyon megrázott. Különösen azért mert azóta a Fidesz a bűnök sorozatát követte el.

Tényleg annyit követett el. h nehéz lenne felsorolni. Most elkezdhetném a rengeteg covid halottal és olyan korrupcióval (lélegeztető gépek, oltások, stb. ) melyek mások életével játszottak, - kell ennél nagyobb aljasság?

Aztán folytathatjuk Magyarország nemzetközi lenullázásával. Kirúgtak a néppártból, de hát a keleti nyitás is kudarc, és most épen kifele áll a rudunk az EU-ból. Elegük lett ami nem is csoda, és nemcsak a Orbán kormányból lett elegük. Szerintem megállapították teljesen jogosan, h. Magyarország úgy ahogy van, vezetéstől és azt negyedszerre kétharmaddal megválasztó népestül, egy beteg ország, reménytelen. Amúgy is az EU gazdaságának 1%-t teszi ki, de sokkal többet árt.  Simán ki kellene rúgni.

Aztán itt van a gazdasági- pénzügyi helyzet. Nemcsak az infláció, hanem a gyerekeinket tönkretevő eladósodás.

Folytathatnám az egészségüggyel és még inkább az oktatással. Elhallgatott és kipattanó korrupciós ügyek sokasága. (Korábban egy ilyenbe, „Tocsik ügy”, belebukott a kormány. Most száz nagyobb van. Lehallgatási botrány, Völner botrány, előtte ereszcsatorna botrány, stb..) Rossz törvények sorozata. Egyre nagyobb lecsúszás az EU-n és régión belül. Borzalmak sokasága, csak az utóbbi négy évben, nem lehet felsorolni. És mi van? Nő a tönkretevő valóságos népszerűsége. Valóságos, mert az számít, h kire szavaznak, ki van hatalmon.  Orbán igazat mondott: ezek a győzelmek tényleg a holdról is látszanak, akkorák, de az i racionalitásuk, a fordítottságuk, az érdemtelenségük, ami hatalmas. Tulajdonképpen a magyar nép hülesége akkora, h még holdról is látszik.

Azért is mellbevágó egy-egy ilyen eredmény, mert én többnyire elégedetlen kormányt szapuló emberekkel találkozom. De egy-egy ilyen választás eredmény megmutatja mi a valóságos helyzet.  Egyébként ez fotelforradalmár, állandóan siránkozó, de azért gyáva gerinctelen befekvés, szintén a lelki betegség jele. Az jellemtelenség, ha valaki tépi a száját ismerősi körbe szidja a kormányt, aztán nem megy el szavazni, rosszabb esetben a kormánypártra szavaz.

Sajnos én nehezen viselem a jellemtelenséget, viszont eléggé képben vagyok a politikai történésekkel kapcsolatban (ahogy kell), így ezek a választási eredmények keményen mellbe vágtak.

Az időközi választásokból is kiderült:

A magyar nép betegsége, a „diktatúra-elfogadás”, egyben az indirekt önpusztítás terjed. Persze ez nem tudatos önpusztítás, inkább a magát elhagyó tehetetlen beletörődő ember, ill. nép önpusztítása.

A bölcs embernek csak egy fegyvere marad a gondolkodás, ill. az értelemre ható meggyőzés. Bármennyi érdemtelen vereség sérelem baj éri, csak a gondolkodás marad. Nem tehet mást, mint újabb és újabb megoldásokat eszel ki. Nem tehet mást, mint újabb és újabb meggyőzéseket eszel ki, hogy meggyőzze az ártókat, ill. a rosszakat, az önzőket, a pökhendi alakokat, a hiszékenyeket.  Ha a negyvenszer elbukik, akkor kigondol egy negyvenegyedik meggyőzést.  A bölcs ember nem adja fel, de nincs is más választása.  Hiszen, ha feladja, akkor is károsodik (a feladás az emigráció is lelket rázó). A megalkuvás még borzalmasabb a becsületes bölcs számára.  Ha nem adja fel, akkor is kapja pofonokat, de legalább fennmarad a remény szikrája, a tábortüzet meggyújtó szikra lehetősége. Az is igaz, h ez a hiábavaló küzdelem állandó vereség egy kib@szottul kellemetlen dolog. De a feladás még rosszabb. Először is az ember képletesen szólva szembe köpheti a tükörképét.

Sajnos én vagyok annyira őszinte magammal, h ahányszor kijelentem: a magyarok hülék, a magyarok birkák, a magyarok lelkileg betegek, annyiszor kérdezném meg magam: és te mit tettél, és mit teszel? És ha sumák választ adnék magamnak, akkor mehetnék a tükörhöz, szembeköpni magam.  Ez pedig az állandó vereségnél is rosszabb állapot.

Másrészt a körülmények az élete egyre rosszabbra fordul. Hiszen ha hagyjuk, h a rossz a rablóbanda tovább uralkodjon, akkor csakis romolhat a helyzet. Én ki merem jelenteni ez a rosszabb állapot, még a közönyös buta embereket (talán a többséget) is jól megkínozza, legfeljebb azok az okot más okra hárítják. Pl. nem a kormányt okolják, hanem az ellenzéket, Sorost, migránsokat, akárkit. De a szenvedést azért érzik.

Szóval a lényeg és elnézést, h.  így-úgy ismételgetem magam: állandóan küzdeni kell, változatosan ötletesen, de küzdeni kell. Nem szabad beletörődni, mert akkor szükségszerűen romlik a helyzet, és ennél is fontosabb: a gyerekek, unokák életének romlását nem nézhetjük tétlen. 

Folytassuk azzal, h. a magyar nép jelenlegi átlagos társadalmi intelligenciája rendkívül alacsony. Átlagos, vagyis ide illik a mondás: „akinek nem inge ne vegye magára”.  Az egész magyar társadalom, az értelmiség is, borzalmas állapotban van, társadalmi szempontból. Elsősorban társadalmi intelligenciára gondolok. de másodsorban a lelki egészségre, harmóniára gondolok.

Persze a testi egészség sincs rendben, szinte semmi sincs rendben.  De a társadalmi változáshoz elsősorban társadalmi (szellemi, lelki) intelligencia kellene, ennek pedig nagyon híján van a magyar nép. (Akinek nem inge, ne vegye magára, illetve állandóan átlagról beszélek.)

Folytassuk ezzel: napjaink Magyarországa megmutatja a birkaság a butaság a kicsinek látszó lelki gyengeségek, rendkívül pusztítók tudnak lenni.  Ha mindez társadalmi szinten jön elő, összefonódva, és a körülmények is felerősítik (szerencsétlen konstelláció), akkor pusztító lehet. Hiszen pl. e miatt (birkaság, stb.) egy romboló rablóbanda juthat hatalomra. 

Látnunk kell a birkaság, a butaság, a gyávaság, a megalkuvás nemcsak kis hibák, ezek adott esetben pusztító bűnök.

Ezt nagyon szomorúan mondom, úgy néz ki a kis kövér győzött, jól fenékbe …… a magyar népet, és tudja is hogy győzött, büszke kijelentése az ördögi logika szerint igaz, jogos: legalább 2030-ig én leszek a vezető. És utána 2060-ig az általunk nevelt utánpótlás. Ez be fog neki jönni.

Mivel azért még  g. O. megmarad hazudós manipulatív alaknak, nem mondta ki: nem vezetésről, hanem uralkodásról van szó. És azt sem mondta ki: tulajdonképpen mindez azért lehetséges, mert sikerült a  népet elbirkásítani.

De azért nézzük milyen is az elbirkásított nép:

Szaladjunk végig, milyen lény a birka, és a birka-ember.

Látszólag békés, közösségi, de azért saját „területét” jussát védi, szóval a lényeget tekintve nem békés és nem közösségi.

Viszonylag békésen megy a nyáj a vágóhídra, vagy sétál bármilyen szakadékba,  - béget, de azért megy.

Valójában a birka lények egymást sodorják. Szóval nem mondanám, magukra sem másokra sem ártalmatlan lényeknek azokat, akik adott esetben a gazda parancsára a szakadékba sodorják egymást. Ha lenne köztük egy-két értelmesebb azt is besodorják a szakadékba. Az ártatlan kis barikat is besodorják

És nem annyira nem is engedelmesek, bárkire nem hallgatnak, a gazdára igen, a hangosan ugató kutyára igen, az ordibáló agresszív alakokra „hallgatnak”, engedelmeskednek. De azért a békés emberekre, a szép szóra, pláne az okos szóra nem hallgatnak. Persze h. nem, hiszen nem is értik miről van szó.

És ahogy mondtam, a birkalény maga módján meglehetősen önző, hiszen csak magával törődik, na meg azzal hogy nagyjából meglegyen a zabálni valója, de ezen kívül semmivel. Ezzel tőrödnek, de valójában nem érdekli a jólétük őket. Az egy kicsit érdekli, mert irigyek hogy mások sokkal jobban élnek, de csak a közvetlen környezetükig képesek ellátni. Amúgy nagyon keveset értenek a világból.

Az emberi birka még hisz olyan szavakban, fogalmakban, amit nem is ért. Hisz olyan győzelembe, ami számára egy plecsni egy haszontalan dicséret.

Ellenben nem ismer olyan alapvető tudnivalókat melyek a saját és mások életét is szebbé-jobbá tehetnék. Illetve nem érti, h. milyen ártalmakat hozhat magára, családjára,  népére azzal, hogy hibás döntést hoz: nem a viszonylag alkalmasabb hanem a kifejezetten rossz vezetést választja meg. Rengeteg óriási kárt, ártalmat okoz, hiszen az általa választott alkalmatlan kizsákmányoló vezetés, óriási károkat, ártalmakat tud okozni.

Nehéz lenne felsorolni, de az egyik plakátomon többek között említve vannak: éhező, fázó gyerekek, rossz ellátás miatt haló idősek, reménytelen sorsú fiatalok.

Valahogy ezekkel a közömbös, fél-fidesznyik, kicsit homály emberekkel először is meg kellene értetni, hogy a látszólag pimflinek tünő (vagy elmegyek, vagy nem megyek, szinte mindegy kire szavazok), átgondolatlan „szavazásukkal”, hatalmas károkat, ártalmakat tudnak okozni.

Az ilyen fajta tudatlanság is a társadalmi intelligencia hiányának része.

 

A manipuláció e fejezetből sem hagyható ki. De ezúttal, kicsit egyszerűbben hétköznapiasan.

Tegyük fel ezt az egyszerű kérdést:  a nép miért nem zavarja el a hazudozó Orbánt, Fideszt?

1. Egy része rá sem jön, h. hazudik, hazudnak. Ennek is több oka van. Ügyes hazugság (sokaknak tetsző hazugság), - tájékozatlan nép (a kormány miatt, az emberek miatt) hiszékenység. Illetve annyian hazudnak, akkora káosz van, hogy a jóember összezavarodik, a hazugságot elhiszi, az igazságot nem hiszi.

1b. Sajnos  van egy olyan réteg, nem is kicsi, én kb. 1,2 millió Fidesznyikot és 0, 3 millió ellenzékit számolok ide, akik már túlmennek, a butaság, az elfogultság  a hiszékenység, határán. Ez az 1,5 millió magyar ember, ugyanis az általa ismert többszörösen bizonyított tényeket tagadja, helyette a „világész” vezetőjének szintén többszörösen cáfolható, önellentmondásba fulladó hazugságait szajkózza. Nevezzük ezt a réteget; ténytagadó előítélet-csapdába esett rétegnek.

Vagy: politikai lapos-föld hívőknek.   Azon ország melyben a lakosság 15%-a politikai lapos-föld hívő, nem számíthat semmi jóra.

 

2. A nép harmadik része, rájön, csak nem érdekli. Talán ez a legrosszabb. Sőt manapság már előny, szinte dicsérendő, ha valaki ügyesen hihetően hazudik. Egy hazugságvilágban élünk.

Sajnos ez nem csak magyar jelenség. Talán nálunk egy kicsivel több hazugság van, mint máshol, de alapvetően világjelenségről van szó.  A hazudós világban az ilyen Orbán félék is jobban elevickélnek, nem hajítják ki őket, hiszen „csak” hazudnak. Ez a másik rész szajkózza az olyan álságos érveket, mint: ha az ellenzék vezetne, még rosszabb lenne. Vagy, ítéljük el azokat a brüsszeli szankciókat, melyeket a kormány is megszavazott.  Stb., stb. Már említettem, a Fidesz olyan mennyiségű és aljasságú hazugsággal árasztotta el a magyar népet, h mindet képtelenség cáfolni.  Néhány cáfolatáról a 9. fejezetben beszéltem, most itt nem térek ki.

Az egyik tévhit, h. a manipuláció, a hazugság nem nagy baj. De, nagy baj, viszont mielőtt erre rátérek, a másik tévhit: ez mindig is így volt. Nem volt mindig így, egy erősödő tendencia van.

Még az én gyerekkoromban is szégyen volt a hazugság.

Régebben talán több volt a tudáshiányból eredő tévedés, de sokkal kevesebb volt a direkt hazugság.

Manapság a direkt hazugság, ferdítés sunyi manipuláció, szándékos aránytalanság, ami hasít, megszokott és elfogadott lett. 

Most a hazugság nem szégyen, legalábbis nem nagy szégyen.

Nemcsak a politikai manipuláció, de reklámok, a  bulvárkultúra dolgai is olyan mennyiségű hazugsággal árasztják el a világot, ami áll senki sem tudja kivonni magát. Tulajdonképpen a „műség” is hazugság. Vannak ezek az akármilyen bulvár műsorok, tele műbalhékkal, műtapssal, művalósággal. A filmek manapság már, zömébe zagyva iracionalitás „műfajában” készülnek.

Régebben azért a művészet lényege a realizmus, ill. az igazságkeresés, az igazságosság keresés volt. És hát persze a társadalmi politikai történések hírek is hazugságba, manipulációba vannak csomagolva.

Miért baj?

Aki hazudik, az titkolódzik nyilván okkal, rosszabb esetben sunyi rosszakarat áll a hazudozás mögött.

A hazugságvilág lehetővé teszi a rosszak értéktelenek  Orbán félék uralkodását, - ugyanakkor a jók, értékesek elnyomását.

Tehát egy igazságtalan világ jön létre. Sőt igaz a hasznos a jó keresése, megtalálása is sérül, vagyis gagyivá, zavarosság, hamissá válik a világ. Hazugságvilág egyenlő gagyi világgal.

A butaság, a társadalmi intelligencia hiánya is összefügg a hazugságvilággal.

 

Magyarországon az általános világmanipulációba plusz bekavar a Fidesz agymosása, melyben persze vannak igazságtartalmak, (mint minden manipulációban, ezért trükkösek), de összességében, nagy átverés.

 Persze az emberek többségét a kicsit érdeklődők millióit, a minden oldalról jövő torzításokkal ferdítésekkel teszik homályosan zavarosan látóvá. A hazudósak versenye, a rosszak harca folyik, szinte mindig, mindenhol. Minden oldal, a nyugat is manipulál. Minden fél magát kiválónak, az ellenfelet gaznak állítja be. A politikai elemzések, tájékoztatások 95%-a, bármelyik oldalról jön, ezt a hamis elfogult beállítást nyomja. Szinte soha nem hallani: a rosszak harca folyik, - minden oldalnak, nekünk is változni kellene. Az emberek egyrészt kavarognak a zagyva információk között, másrészt maguk is elhiszik, van jó oldal, és van rossz oldal, miközben jelenleg csak rosszabb és kevésbé rossz oldal van. A hamis beállítások, hamis konklúziókhoz vezetnek. Ráadásul, mindez az ellenségkép fenntartását, a harc folytatását okozza, - ez az uralkodó osztály érdeke, tőlük ne várjunk megoldást. A megoldás hosszabb távon a közvetlen demokrácia, rövidtávon pedig: a kisebb rossz kiválasztása. A „piszkos a politika, nem érdekel” a legrosszabb megoldás. Jelenleg Magyarországon egyértelműen a Fidesz a rosszabbik, az ellenzék az igazabb, jobb oldal. Nemzetközi vonatkozásban pedig a nyugati rendszer (oldal), a sok gyengeségével együtt egy fokkal még mindig jobb, mint keleti diktatórikus rendszer (oldal).

Az Orbán félék ennek a közhomálynak köszönhetik a fennmaradásuk. Orbán-Fidesz rezsim egyébként annyira egyértelműen romlásba vitte az országot és manipulációjuk is annyira átlátszó hazugságokból áll, h a magyaroknak nem kellene homályosan látni, - viszont a magyar nép beteg.  

 

Mi értelme van a manipulációnak?

Arra gondolok, hogy a valóságot ezzel nem változtatják meg, csak azt, h. mit gondoljanak az emberek a valóságról. Tulajdonképpen a másik oldal, ország rendszer manipulatív ekézése nem a másik oldalnak szól, hanem a saját lakosságnak a saját híveknek. Mert a manipuláció gyakran arról szól, hogy a másik oldal a rossz, mi jobbak vagyunk, mi megvédünk bennetek. Vagyis az engedelmes hívő nép ill. a hatalom fenntartása a manipuláció célja.

De térjünk vissza a tudatlanságra, mert csak egy végtelen hatalmas téma, ez a tudatlanság. Szerintem egy csomó ember nem is halott ezekről a gazságokról. Vagy halott ezekről,  de legyint. Vagy egyszerűen nem kapcsolja össze a jelenlegi kormánnyal. Azt sem tudja, h pl. az infláció első számú okozója a vezetés. Talán azt sem tudja, h. a kormány és a Fidesz és a törvénykezés a gyakorlati intézkedések a gyakorlati élet szorosan összefügg.

Vagy nincs tisztában az önkormányzati választással, azzal sem hogyha Fidesz embert megválaszt akkor az  egész Fideszt erősíti, és vezető pozícióba helyezi. Nem tudja, h Magyarországon bárhogy is szavaz, azzal befolyásolja a politikai viszonyokat. Azzal is befolyásol, ha nem megy el szavazni. Akkor is befolyásol, ha a vesztes oldalra szavaz, a szavazatának potenciája nem veszik el.

Sajnos órákon keresztül, oldalakon keresztül, sőt könyveken keresztül lehet sorolni mi mindent nem tud az átlag magyar. Többek között nincs a tendencia-látása. És nincs közösségi szemlélete.  A fejlődés-tudatával is baj van.

Olyan ez, mint amikor az emberek matematikai műveltsége ott állna , h összeadni-kivonni tudnának, de szorozni-osztani már nem. Ilyen alacsony a társadalmi intelligencia (műveltség). Persze az ilyen alacsony műveltségű embereket könnyen meg lehet nevezni. Sok ember még addig sem jut el, hogy őt meg akarják vezetni, mert a vezetők, uralkodók vissza akarnak élni a hatalmukkal. Tehát még a gyanakodásig sem jut el, vagy talán addig eljut, de az már nem tűnik fel neki h pl. a közszolgálati média kizárólag a Fidesz, a kormány szócsöve. Megint mások a manipulációt, beleértve hazugságot rendben levő dolognak tartják.

Ilyenek az emberek – mondhatnánk, csakhogy itt is jönnek a kérdések.

Akkor miért vannak egészen normális országok? Miért voltak Magyarországnak is viszonylag normálisabb időszakaszai? Miért van a társadalmi intelligencia vonatkozásában, egyik ország nép és a másik ország nép között jelentős különbség?

Viszonylag egyszerű a válasz: oktatás és tájékoztatás.

 

Rövid kitérő a fő tényezőkre.

De az oktatás és tájékoztatás is ered valahonnan.

Minket, már a korábban mögöttünk levő, ill velünk egy szinten levő régiós, szomszédos országok is megelőztek. Nálunk miért lett rosszabb, gyengébb az oktatás, pofátlanabb és manipuláltabb a tájékoztatás? Jó akkor jöjjön még három tényező: népkarter, hagyományos kultúra.

Valamint azon szerencse faktor, hogy milyen vezetés kerül hatalomra. Mert a nép választja ki a vezetőt, de azért van egy kb. tíz százalék szerencsefaktor. Ha pl. a vezető rendkívül hataloméhes és rafinált, akkor képes népet befolyásolni.

Például elméletileg vegyünk két tökéletesen egyforma népet, mindkettő egyformán alacsony társadalmi intelligenciával rendelkezik, a karaktere is eléggé gyengus, kevéssel az átlag alatt van. Mindkét ország gyenge közepes (hármas alatti). Minden szempontból egyformák, az országok egyforma rendszer működik bennük egyforma demokráciaszinttel (mindezen egyenlőség csak elméletileg lehetséges). Mindkettő választ egy vezetőt: látszólag egyformán közepest.

De az egyik vezetőben nagyon erősen fellobban a hatalomitisz betegség, ráadásul rendkívül rafinált.

A másik vezetőben csak kicsit jön elő a hatalmi kór, ráadásul nem is nagyon rafinált.  Ebben az országban a még viszonylag értelmes nép leváltja a vezetőt, ez az ország  nem süllyed el.

Az első országban viszont, nem tudják, majd nem is akarják leváltani a rafinált, de zsarnoki vezetőt, az szépen elrohasztja az országot, mindent tönkretesz, -  de a népet is szétmanipulálja  annak tisztánlátását is párhuzamosan homályosítja, ezét nem váltják le. Ez az ország, lassan elrohad és elsüllyed. Erről szól a vezető jóságnak szerencse aspektusa.

Szóval összefoglalva a főtényezők: rendszerjóság, demokráciaszint, oktatás, tájékoztatás, hagyományos kultúra, népkarakter, társadalmi intelligencia,  a vezetés jóságának szerencse aspektusa.

Magyarországon az induló rendszer közepes volt, a demokráciaszint kicsit átlag alatt, a népkarakter kicsit átlag alatt, a hagyományos kultúra kicsit átlag alatt,  - erre jött a nagyon hatalommániás és rendkívül rafinált vezető, (vezetőjóság szerencse aspektusa baromira szerencsétlenül sült el). Ez a vezető a csicskásaival és a híveivel még lejjebb vitte, rombolta rontotta a rendszerjóságot, a demokráciaszintet, az oktatás a tájékoztatás színvonalát, a társadalmi intelligenciát, az aktuális népkaraktert,  a romboló vezetést először nem tudták majd nem is akarták leváltani -  kialakult egy süllyesztő spirál, ill. örvény,  Magyarország bárkája rohad, süllyed.

Néhány mondat az értékelésről. Pl. az időszak ország-állapotértékelésről, ill. a vezetés-teljesítmény értékeléséről.

Valójában, ha két ország között, ill. a múlt és a jelen között kicsi a különbség, akkor meglehetősen nehéz lehet az értékelés. Mert azért vannak olyan területek, melyek kis különbségnél nem egyértelműen mérhetők.

Mert mi a nagyobb jólét? Mi a fejlettebb gazdaság?

És így tovább. Eleve az idő haladásával előrébb kellene lépni, ezt is sokan, sokszor elfelejtik.

Pár évvel 4-3 ezelőtt még próbáltam tanácsot adni, hogy a fidesznyikok mikből ítélhetnek. Próbáltam az embereknek tanácsot adni, h. mikből ítélhetnek. Pl. alapvető statisztikai adatok.  Vagy, és a hazugságokból ellentmondásokból. Vagy, és abból hogy a régiós országokhoz képest, hogy állunk. Vagy, és a demokráciaszintből. Vagy, és a pénztárcánk állapotából. Vagy, és az egészségünk állapotából. Vagy, és a barátságos közéletből.

Azért szaladjunk végig a fő területeken:

Demokrácia, jogállam, -  igazságszolgáltatás,  - közbiztonság, -  munka és létbiztonság, -  egészségügy,  - oktatás, - természet és klímavédelem - innováció, gazdasági teljesítmény, - átlagos reálbér, anyagi életszínvonal, (pénztárcánk állapota) - igazságos, teljesítmény képesség alapú elosztás, - hivatalok közszolgáltatók munkája, - pénzügyi helyzet, ország adósság, infláció,  - szociális helyzet, szegények száma helyzete, -  a kultúra állapota nemzetközileg elismert művek, sportteljesítmények - nemzetközi pozíció megbecsültség,  nemzetközi gazdasági pozíció, ill. annak változása,  - barátságos, „jó itt élni, kedvesek az emberek, nincs klikkesedés” ország, - a vezetés becsületes, nem hazudik, lop, nincs korrupció, nem nézi le az embereket.

Az a nagy szitu, h. az elmúlt években minden terület romlott, a legtöbbje igen jelentősen,  néhány csak kicsikét, és néhány stagnál, de nem fejlődött.  Szóval itt azért összességében keményen érzékelhető romlást tapasztalhattunk. De a 12 éve kétharmados kizárólagos hatalommal bíró vezetés, Orbán-Fidesz rezsim mégis egyre több szavazatot tud elvinni, tehát így-úgy, de nő a népszerűsége.

Szóval sokszor valóban nehéz eldönteni, történt e fejlődés, vagy sem és ha történt mekkora.  De most egyértelmű a hanyatlás. Most nem kellene számolgatni, szinte pofán vág minket a romlás. És lám a rablóbanda népszerűsége nő.

De nézegetve ezt a felsorolást, felmerül: az átlag magyar polgár mennyit ismerhet ebből? Pontosabban tudatosan melyiknek érzékeli a romlását? Azt gondolom talán egy-kettőnek. Az átlag magyar ember nagyon alacsony szinten van. 

A legtöbb ember ezekből szinte semmit sem ismer, csak egyszerű gondolatok vezérlik, mint: „Majd csak lesz valahogy, eddig is megvoltam.” „Magammal, esetleg még a családdal kell törődni, nem másokkal, az csak energiapocsékolás, és akkor valahogy lesz.”  „Azért, én, mint egyszerű magyar tudtam venni egy használt mercit. (Vagy új Suzukit, de milyen szép az íve, sokat nézegetem)  És van egy jó ki mobilom, naponta nézegetek filmeket, jókat játszom, illetve pornókat nézegetek, mindez jó, és a párommal is jókat szexelünk, bulizni is szoktunk.”  „Nagyjából mindenem megvan. Azért készülnek, vannak új dolgok. (De itt azért nézni kellene h. ez többnyire egy külföldi pénz, technológia alapú természetes fejlődés, amit más országhoz is viszonyítani kellene.)  „Azért vannak rosszabb helyek is a világon, sőt..( De ebbe a „sőtbe” már benne van a kormány hazug propagandája, ami sokkal jobb helyre teszi Mo. helyzetét, mint amibe valójában van, főleg ha az államadósságot is nézzük.)

„És ha Orbánra szavazok, akkor még győzelem érzését is érezhetem, amúgy meg úgyse lehet legyőzni. Amúgy meg nem is érdekel a politika, unalmas és bonyolult.”

Van egy réteg, amelyik eljut, mondjuk ilyen szavakig, mondatokig: „Én konzervatív vagyok, és jobboldali vagyok. Éljenek a magyarok, hazaszerető vagyok A ballibcsik rosszak, takarodjanak. A vezér után megyek. Orbán a vezér, Orbán okos, neki igaza van.”

Ezeket mondogatja és valamiféle ködös elképzelése van ezekről a szavakról, mondatokról. Valójában soha nem gondolta végig alaposan és pontosan nem is tudja, mit takarnak ezek a fogalmak.

Tehát a felsoroltak egészségügy, stb. nem érdeklik. Érzi azok romlását, (mert még érző ember), de nem érdekli nem tulajdonit ezeknek nagyobb jelentőséget. Itt azért felvetődik, h. mekkora romlás kell ahhoz, hogy az ilyen elbutult elfásult embert kiakasztja?

Az átlag magyart a pénztárca apadása, se akasztja ki.

A pénztárcánk romlása is egyértelmű volt az elmúlt években, főleg az utolsóban, vagyis a kevés kivételtől eltekintve átlagosan csökkent és csökken a reálbér.

Akkor itt mindjárt kitérhetünk arra a tévhitre, h. a pénztárca apadása, mindenképpen a vezetés bukását okozza. Mert mi van, ha a tudatlan ember ezt a romlást nem párosítja a kormány tevékenységével. Vagy elhiszi ama hazugságot, h. ez kizárólag a háború és az EU szankció miatt van.  Vagy ama hazugságot, h. máshol, a legtöbb helyen még nagyobb romlás van. Vagyis mindig visszajutunk a manipulációhoz és a butasághoz.

A kérdés újra felmerül: mekkora és milyen romlás kell ahhoz, ami már az ilyen elbutult, elfásult embert (átlagembert) kiakasztja?

És akkor még csak a kiakadás jött létre, ami önmagában kevés.

Valamint az előző kilenc fejezetben lényegében ugyanerről a témáról elmélkedtem. Lassan egy kisebb könyvet írok erről. A kilencedik fejezetben pl. felsoroltam a mélylélektani okokat.

A nyolcadik fejezetben inkább nemzetközi helyzettel, ill. az Orbán rezsim és a világ viszonyával foglalkoztam.

Úgy látszik, nem tudok leszállni erről a témáról. Talán azért mert lelkileg nem értem, nem tudom feldolgozni. Azt hiszem, soha nem leszek képes, de ez az „itt van az orrom előtt és mégsem értem” állapot nem hagy nyugodni.

 

Valójában egy közepes fokú „alapvető” átlagos társadalmi intelligenciával rendelkező magyar nemzet láttán, már reménykedhetnénk.

 A hanyatlás-fejlődés libikóka, ekkor átbillenne a fejlődés oldalra. A jobb, boldogabb élet oldalra.

Alapvető egyszerű tudnivalók százait (min. 60-80) kell ismerni egy alapfokú közepes társadalmi intelligenciához is.

Néhány példa, mert nyilván ötvenet, százat itt nem tudok felsorolni.

Kezdjük azzal, amivel abbahagytam.

1. Pl. Tudni kell, h. Jelenleg általában a hazugok versenye, a rosszak harca folyik, minden közlést mérlegelni kell, - több oldali tájékozódás, többszörös átgondolás után a kevésbé rosszat kell választani, - aztán ha jön egy jobb, akkor azt kell választani.

2. Pl. tudni kell, h. jelenleg olyan rendszerben (Orbán rezsim) élünk, h. minden társadalmi méretű változás legfőbb okozója a kormány, az uralkodó párt, illetve mivel autokrácia van, maga az uralkodó. A „legfőbb okozó” azt jelenti, hogy bár sok tényező játszik közre, de ezek közül általában a legfontosabb a kormány, az uralkodó, az uralkodó (első számú vezető) munkálkodása, döntése. Pl. itt van az infláció, ennek is sok tényezője van. Nyilván a tényezők között benne a van a háború, az EU szankció (mondjuk 20-20 százalékban), de az alapvetés szerint és a valóságban is 60 százalékban mégis a kormány, vezető politikai erő intézkedései az okozók. Lehetne itt sorolni, de nem erről szól ez a fejezet, hanem az alapvető társadalmi intelligenciáról, ill. „a tudni kell alapvetésekről”.

 

Kitérés, miről is szólnak ezek az alapvető tudnivalók, ismeretek.

Olyan tudnivalók, melyeket bármikor használhatunk, nem egy-egy esetre vonatkoznak, hanem sok esetre, sőt majdnem minden esetre, ritkán van kivétel.

Itt van mindjárt a fenti tudnivaló, alapvetés. Persze végig lehet zongorázni a magyar 2022-s infláció minden tényezőjét, de aki nem tudja, nem akarja, de ismeri ezen alapvetést akkor már ítélhet. Ha ezen alapvetést ismeri, akkor hiába jön a kormány pl. olyan hazugsággal, h. ez az infláció kizárólag a háború és az EU miatt van, nem hiszi el. Magyarországon az emberek rendkívül tudatlanok kiváltképp társadalmi téren. Többek között ezen alapvetéseket sem ismerik. Pedig ezek nagyon egyszerű ismeretek, akár általános iskolában is lehetne tanítani. De középiskolában nem lehetne, hanem kellene.

Ezek olyan egyszerű tudnivalók, mint egy kezdőknek szóló szakácskönyvben leírt közlések, mondjuk egy étel megfőzéséről. Végy egy nagyobb tálat fél kiló lisztet két tojást, stb. Egy étellel kapcsolatban kap az „oktatott” kb. 20 tudnivalót. Aki viszont rutiból közepesen főz, annak fejében a nélkül h számba venné csak a főzéssel kapcsolatban van vagy ötszáz alapvető ismeret. Egyszer persze tanulta azokat, és sokat gyakorolta, sokszor gondolkodott azokról, ezért rutin ismereteké váltak. Ugyanez elmondható a vásárlásról és az élet minden egyszerű szükségszerű ismeretéről. Ugyanez elvárható lenne az alapvető társadalmi ismeretekről, tudnivalókról is.  Bőven elvárható lenne, hiszen azért öt fokkal fontosabb dologról van szó, mint a főzés vásárlás, stb.

 Persze jelenleg, főleg Magyarországon messze nincs optimális helyzet. Ennek tudható be ez nagyfokú ostobaság, hüleség, és a rosszak megválasztása, aljasok imádata, saját családjának és polgártársának indirekt tönkretevése.

De ha optimális lenne a helyzet, akkor ezek a tudnivalók úgy lennének benne az emberek fejében, mint természetes szinte automatikusan észbe-jutó tudnivalók, irányelvek. Mint ahogy a rutinosabb főz, de már nem is nagyon kell gondolkodnia, már ott van a fejében.

 

Akkor jöjjön még néhány alapvető tudnivaló, ismeret, alapvetés.

3. Pl. tudni kell, h. mai kormányok vezetések gyakran alkalmatlanná válnak, és gyakran hazudnak.  Ezért a leváltásuk nemcsak lehetséges, de szükséges. A jelenlegi rendszer is úgy van megalkotva, hogy ez a leváltás, új vezetés választása biztosítja a fejlődést. 

Tudni kell, hogy csak a „biztos, nagy rosszat leváltom, a legkisebb rosszat választom helyette” elv biztosítja a fejlődést.

Jöjjön néhány olyan egyszerű tudnivaló, mely az itt látható plakátokon, mémeken is szerepel.

Pl. a „piros plakáton” az utolsó mondat. Vagy a kukázó gyereket ábrázoló plakáton levő szöveg mondanivalója.

4 Pl. tudni kell, hogy a választott vezetés jósága, minősége mindenképp befolyásolni fogja az életem. De nemcsak az én életem, hanem az ország, nép életét. Többek között több nyomorgó gyerek lehet, több szenvedő haló idős ember, több elkallódó fiatal lehet. Tehát tudni kell, hogy a szavazás, az nem egy jelentéktelen „szinte mindegy kire, el sem megyek” dolog hanem komoly felelősség. Választásommal más emberek, gyerekek, a nép sorsát is befolyásolom.

5. Pl. tudni kell azzal is választok és befolyásolom sok ember sorsát, ha nem megyek el. Mert itt van a konkrét példa, néhány szavazattal győzött a Fidesz. Azért mert több egyébként a Fideszt rossznak tartó ember, a rossz felfogása („úgysem számít”) nem ment el, így a Fidesz győzött. Egyértelműen számít, az elmenés, az aktivitás.

6. Pl. tudni kell h. az én szavazatom (a nem szavazat is szavazat) ha akarom, ha nem, befolyásolja a vezetés kiválasztást és ezen kívül sok millió ember, sőt gyerek életét. Ha az ország egy aljas tönkretevő vezetést választ, akkor lehet h az nekem személy szerint rövid távon jó, de hosszabb távon én is, családom is sérülni fog. Egy sereg foglalkozást, (tudósok, művészek alkotásait)  érint az ország rossz nemzetközi megítélése. A törvények által, az intézmények által,  a vezetés irányítja az emberek életét.

A társdalom, a nemzetgazdaság összefüggő csapat. Ha csapatnak rosszul megy, akkor annak minden tagja sérül valamennyire. Kicsit kehet csak kibújni, a csapat sikere, baja mindenképp érinti a tagokat.

7. Pl. tudni kell, hogy adott esetben a nagyon kis tévedés is bajt okozhat. Azt a vezetést választottam (elmentem vagy azzal h. nem mentem el)  amelyik csak kicsit rosszabb, mint a másik, - na és. Nem „na és”, ez nagyon súlyos tévedés, ugyanis így nem jön létre „a kisebb rosszat választott” fejlődés. Aminek a lényege h. legrosszabbak mindig kiesnek, vagyis történik egy tisztulás, javulás. 

8. Pl. tudni kell h a szavazás előtti alapos sokoldalú tájékozódás fontos. Tudjuk, h. a vezetések manipulálnak, ferdítenek,  ezért szükséges a bizalmatlanság, a sokoldalú tájékozódás, valamint az önálló átgondolás.  A rossz vezetések úgy jönnek létre, h. az emberek rosszul választanak, becsatlakoznak egy sorba, a legerősebbet választják, ill. mennek a többiek után. Ezt nem szabad. 

9. Pl. tudni kell, h. pártrendszer van, sajnos nem személyekre szavazunk. A választott embert nemcsak magában kell nézni, ő egy pártot képvisel, erősít. A mögötte levő pártot, pártokat is nézni kell. 

10. Pl. tudni kell, h. nagy erős, többször nyerő pártok, a látszattal ellentétben rosszabb megoldások, mint az új, még lelkes pártok. A nagyok erősek hajlamosak elkényelmesedni, sőt elszemtelenedni, basáskodni. Ha pedig a gazemberségeiket elnézik, akkor logikusan arra gondolnak: még többet többször csinálhatom, amit eddig, lám így vagyok népszerű.

A személyi imádat, a félelem, a megalkuvás is rossz tanácsadó. Nagy erős és többször hazudozó, csaló párt megválasztása hosszabb távon biztos öngól, hatalmas tévedés. 

11. Pl. tudni kell h. a dicsekvő, másokat szidalmazó, ferdítő, hazudozó, titkolódzó vezetőket, pártokat nem szabad megválasztani. Az ilyen emberek, pártok rosszindulatúak, amely rosszban sántikálás mögött a nép kizsákmányolása, lenézése áll. Fontos az ország előrehaladását (pl a régiós országok adatainak összehasonlítása) vizsgálni, de a vezetés, stílusát is nézni kell. 

Szóval lehetne folytatni, az ilyen alapvető tudnivalókból van vagy 80-60.  Mint mondtam ezeket középiskolákban is tanítani kellene, még fontosabb, hogy állandóan jelen legyenek az életben, mondjuk úgy, hogy ne szemeteljünk, másoknak ne ártsunk, az időseket, kisgyerekeseket engedjük előre, stb. Ha természetessé válnak ezek az alapvetések akkor két fokkal emelkedik a társadalmi intelligencia és azzal együtt a rendszer és egyben a jólét színvonala is.

Mint az sokszor elmondtam, engem rendkívül zavar a magyar nép most már 12 éve tartó átlagosan rossz döntése. Sőt egyre rosszabb döntést egy fordított látásmódot, egyszerűbben hanyatlást tapasztalhatunk, a szavazati arányok is ezt mutatják.  A 2022-s időközi önkormányzati választások is ebbe a sorba illeszkednek. Ezeken a választásokon, a felsorolt alapvető tudnivalók csírája sem jelent meg. Hiszen ha a tizenegy tudnivalókból az emberek csak hármat ismertek volna, biztosan nem a Fideszt választják.

Én olyan ingerült voltam, h a több plakátot készítettem, és az egyik facebook cikkhez (poszthoz) alábbi szöveggel szóltam hozzá:

Az egyik hozzászólásom.

„Szemetes a buszmegálló, ezért szavazz a Fideszre, - olvasom itt a néhány kommentbe. Ez most komoly? Ez most komoly?  Kik ezek laposak, sötétek? Amikor most szavazta meg az EU, hogy Mo. nem jogállam, nem demokrácia. Amikor, ha beteg leszel erősen kétséges, hogy kapsz jónak mondható kezelést.  Amikor az emberek fele nem engedheti, meg h. hetente vegyen magának egy tábla csokit. Amikor a becsülettel végigdolgozott élet után ott botorkál a nyugdíjas a roskadozó polcok között és bogarássza az árakat, mert ezt se, azt se engedheti meg magának. Amikor gyerekek sokasága éhezik? Amikor valószínűleg télen fagyoskodni fognak ugyanezen emberek az emberek fele,  - mert ez maga a szegénység, ez kvázi nyomor, ami évről évre nő, - és mindezért a 12 éve uralkodó banda a felelős. És akkor a sötétek a laposak azt mondják: szavazz a tönkretevő Fideszre, mert szemetes a buszmegálló. Ez noormááális?” 

Pontosabban a hozzászólásom arra reagált, h valaki azért javasolta a Fideszre való szavazást, mert az ellenzéki vezető alatt, néhányszor szemetes volt az egyik buszmegálló. Szóval az emberek vitájából kivehető volt, h. halvány fogalmuk sincs mi  a  tétje ennek a választásnak és általában a választásoknak. 

A vége felé jöhet; mit kellene tenni, -  vagyis kéretlen  tanácsadás az ellenzéknek, áttételesen az embereknek.

Nyilván nem fogadják meg, hiszen nagy valószínűséggel el sem olvassák. De nem akarom az ellenzéket szidni, így is elég sokan művelik.

Legyen inkább a cím: konkrétan mit lehetne tenni?

Abból indulok ki, h. amit eddig  az ellenzék tett, az hatástalan volt, tehát nem volt jó. De mit is tett.

A Fidesz, Orbán hibáit, bűneit jól-kevésbé jól felvetette, elemezte a Fidesz fejéhez vágta, a közvélemény elé tárta. Szinte mindennapra jutott egy hiba bűn, egy felvetés. Természetesen ez fontos, ezt csinálni kell, sőt még az eddigieknél is jobban. Viszont látjuk, tapasztaljuk, szinte nulla a hatás. Valószínűleg a jó nép már megszokta beletörődött, belefásult a rengeteg galádságba, mások pedig,  a hívek viszont  csak a szokásos ellenzéki, ballibcsi ármánykodásnak tartják, már lepereg róluk.

Persze azért a tényeknek, illetve a nyilvánvaló hazugságoknak, ill. a saját életüket, életszínvonalukat érintő dolgoknak nem szabadna leperegni, - de hát ez egy ilyen népség, erre mondtam, h. ez lelki betegség. A lényeg, h. az eddigi módszerek, megoldások hatástalanok.

Én például négy-öt állandó témát (szegénység, régiós lemaradás, stb.) naponta felvetettem volna. Sokkal inkább a Fideszt, a Fidesz híveket kellene kritizálni és kevésbé Orbánt. 

Egyébként magyar nép betegségének egyik jele, h állandóan Orbán van terítéken, minden bajt Orbánra kennek, miközben ennél sokkal szélesebb a skála, hiszen  több ezer direkt csicskása, és több millió híve zizeg-sziszeg.  

És van több millió lapító. Valójában egész Magyarország beteg.

A másik túlzás-folyam lényege: Orbán-Fidesz rezsim végnapjait éli, már gyengül, rövid időn belül itt a vég. Elnézést, de ezek az emberek, nem nézik a szavazások tendenciáját? Ezek szerint nem nézik. Az egész nép betegségének éppen az egyik tünete, h nem merjük kimondani az igazságot: Orbán-Fidesz erősödik, ez egy beteg nemzet. A betegség náci Németország népének betegségéhez hasonlítható, annak egy enyhébb változata. Ott volt, legalábbis a kezdetekben, a 30-s években, h. különösebb erőszak, diktatúra fenyegetettség nélkül, elsősorban az öndicsérő és ellenségkép propaganda hatására is elkezdték imádni az örült vezetőt, és annak pártját. Mert amúgy a diktatúrákban erősen meg van félemlítve a nép.

Valószínű ezt a német hasonlatot sokan túlzásnak tartják. Amihez még hasonlítható lenne ez a magyar helyzet, az pl. Salazart éltető Portugál nép. És néhány szovjet utódállam, de azok csak részben, mert azokban azért van ok a  félelemre.

Szóval keresni kell a történelemben, ill. mai világban a hasonló eseteket.

Az viszont meglehetősen ritka, sőt egyedülálló, h. nincs igazán ok a félelemre, a  szövetséges országok is ellenzik az adott diktatúrát, ráadásul a  nép élete romlik.  Talán kijelenthetjük: a magyarok nép többsége 2020-s években különlegesen beteg. Vagy egyszerűbben: ez egy ritka hüle nép.

Visszatérve, ezek a rossz hatástalan ellenzéki módszerek tulajdonképpen Orbánék malmára hajtják a vizet.

 Az ellenzék ezen kívül jól-kevésbé jól saját programot, a saját elképzeléseit is közvélemény elé tárta. Ez is fontos ezt is csinálni kell, az eddiginél jobban.

De mi az, amit egyáltalán nem csinált az ellenzék? Azt, amit én teszek, vagyis, hogy magát a népet közvetlen próbálom oktatni, ami gyakran kritika, sőt néha szidás. Az ellenzéktől csak ilyen kijelentéseket hallottam: az emberek okosak, látják, hogy mi van. A pénztárcájának apadását mindenki észreveszi. A nép bölcs, a népet nem lehet átverni, stb. Az a nagy helyzet, h. ebből semmi sem igaz. A nép félre van tájékoztatva, a nép össze van kavarva, a nép el van butítva, közömbössé van téve.

A nép valóban bölcs lenne, a közvetlen demokrácia jó lenne, ennek viszont alapvető feltétele a jó, demokratikus oktatás, tájékoztatás. Ami jelenleg nincs,  - az oktatás, tájékoztatás minden szegmense gyenge, sőt borzalmas. A tárgyi, ténybeli tájékoztatás is hamis, hiányos, továbbá manipulált elemzéseket hallhat a nagyérdemű. De nincs rendben a gondolkodás tanítása sem. Nem tanították pl. hazugságok manipulációk felismerését. Ezzel kellene az ellenzéknek sokkal többet foglalkoznia.

Jelenlegi helyzetben elsősorban, az ingatag, ill. a Fideszhez sodródó közömbösökre kellene koncentrálni, és valahogy rá kellene vezetni őket a helyes gondolkodásra, a helyes értékelésre.

 

Befejezésül nézzük a betegség néhány alapvető okát és azok megszüntetését.

Itt és most ezeket:

1. A magyar népkarakter.

2. Orbán-Fidesz rezsim

3. A rendszerváltás utáni közoktatás (elsősorban társadalmi intelligenciára vonatkozó oktatás) 

1. A jelenlegi magyar népkarakter kétségkívül hajlamos a betegségre. Genetikai okokat el kell felejteni, nemcsak az erkölcs, jog és a tudomány miatt, hanem azért is mert a magyar nép, nemzet egy rendkívül kevert társadalom.

Marad a hagyományos kultúra, pl. a nép lelki, világnézeti stb. beállítottsága, mint a népkarakter elsődleges tényezője. De a kultúra is kevert, 80%-át a környező népek német, nyugat-európai, nyugat-szláv, dél-szláv, illetve zsidó-keresztény kultúra teszi ki. Viszont mi betegebbek vagyunk, mint a környező népek. Ugyanakkor, van egy összesen 20% ázsiai, régi-magyar, kun, jász, török, cigány kultúra is, szóval keverékről van szó. Viszont van jó keverék, közepes keverék, és rossz keverék. Sajnos kijelenthetjük, h. a jelek szerint itt inkább egy rosszabb keverékről van szó.  De akármilyen is ez az örökség, az biztos, h. gyorsan nem változtatható meg.

Maga a rövid távú, felszíni köztudat, közfelfogás megváltoztatható gyorsabban, de nem ebben a rezsimben. Az alapvető népkarakter, mely többek között hajlamos a kelet-nyugat között ingadozni, morogva szolgálni, bezárkózni, stb. az csak nagyon lassan, nehezen változtatható meg.

2. Az Orbán-Fidesz rezsim leváltása, - tulajdonképpen erről szól az összes fejezet. Most h. ennek  a rezsimnek sikerült lelki beteggé tenni a magyar népet, egyre nehezebbé válik a könnyű, gyors leváltás. Megállapíthatjuk Orbán-Fidesz rezsim nemcsak ok, de következmény is. A magyar nép viselkedésének, világlátásának, köztudatának következménye, hiszen folyamatosan újra választják.

Egy kölcsönkapcsolat van, az egyre betegebb, ostobább nép – egyre erősebben hatalomba tartja, a romboló Orbán-Fidesz rezsim bandát, - akik egyre betegebbé, ostobábbá teszik a népet. A lényeg, h. az Orbán-Fidesz rezsimtől való megszabadulás sem megy gyorsan, könnyen.

3. Nézzük a rendszerváltás utáni közoktatást.

Sajnos minden jel arra mutat, h. a magyar nép lelki betegségének egyik jelentős oka a magyarok alacsony társadalmi intelligenciája, ennek viszont az egyik jelentős oka, a gyenge közoktatás. Pontosabban, a rendszerváltás utáni társadalmi műveltséget, társadalmi intelligenciát érintő közoktatás. Elsősorban az általános iskolai és középiskolai történelmi, gazdaság-földrajzi, gazdasági, pénzügyi, politológiai, szociológiai, erkölcsi, jogi, ill. demokráciáról, rendszertanról szóló közoktatás hiányossága gyengesége. De az ilyen szakú felsőoktatás is gyengül, lassan átlag alatti lesz.

De hát ilyen nincs is, - mondhatjuk a felsorolt tantárgyak sokaságáról. Hát éppen az a baj – mondom én. De belenéztem néhány meglevő könyvbe – és kevés jót láttam. Ismerek és beszélgettem jó tanuló fiatalokkal, ugyancsak gyenge oktatást tudást prezentáltak, persze önhibán kívül.

De nézzük a számokat. Jóindulatúan, és egyszerűen. 2014-től számolhatjuk a súlyosbodó lelki betegséget, ill. az alacsonyabb társadalmi intelligenciát. Ekkor 25 éve volt rendszerváltás, most 33 éve. Tehát kijelenthető, h a beteg magyar népnek kb. 32-42% a rendszerváltás után tanult a magyar közoktatásban. Nyilván a maradék a Kádár rendszerbe. De ami ennél fontosabb, hogy minél nagyobb a rendszerváltás utáni oktatottak aránya, annál gyengébb átlagos társadalmi intelligenciát tapasztalhatunk. De hát átlagosan az idősek sem intelligensebbek, mint a fiatalok, ez is tény.  Egyrészt az időseknél azért már, mint korosztályi sajátosság fellép egy bezárkózás, beszűkülés. Másrészt, azért a Kádár rendszer sem volt a társadalmi intelligencia oktatásának csúcsa, legfeljebb fél fokkal volt jobb, mint a mostani (Az igaz, hogy a szocializmusról hadováltak, de legalább az emberek tudták, hogy fontos a társadalom, tudták, hogy vannak társadalmi osztályok, stb. A mostani oktatásban ezek az alapvetések is elsikkadnak.) Ami igazán mutatja, h. itt komoly gondok vannak a társadalmi műveltséget adó oktatással, az, hogyha jó oktatást kaptak volna, akkor társadalmi szempontból a fiataloknak sokkal okosabbnak, műveltebbnek érdeklődőbbeknek kellene lenni, mint amilyenek. Vannak ilyen (érdeklődő, aktív, művelt, stb.) fiatalok, őket dicséret illeti, de a többség nem ilyen és ez nem az ő hibájuk. Állapítsuk meg, a magyar, társadalmi intelligenciát érintő közoktatás és részben a felső-oktatás is, alacsony színvonalú, és ez jelentős tényezője a nép lelki betegségének a diktatúra elfogadásának.

Amíg ez a rezsim lesz hatalmon addig nem is számíthatunk az oktatás színvonalának emelkedésére, hiszen jól érzékelhető e rezsim népbutító törekvése, tudván: a butább népet könnyebb átverni, könnyebb uralni, mint az okosat. És ez a tényező, mint negatívum becsatlakozik, a negatív örvénybe, erősíti azt, erősíti a Fidesz-Orbán hatalmát.   A senkit nem érdeklő javaslatom tehát: ha egyszer valahogy megszabadulunk ettől a nemzetrontó társaságtól, akkor az új vezetés első dolga, vagy a második, hogy átszervezze, megújítsa, magasabb színvonalúvá tegye a társadalmi intelligenciát érintő közoktatást. Reménykedjünk; jön majd egy értelmes, magas társadalmi intelligenciával rendelkező, a demokráciát értő és szerető fiatal réteg, aki leváltja a diktatúrát és egy jobb boldogabb Magyarországot épít. Ha lesz még addigra felépíthető Magyarország.

 

10. rész, magyarok lelki betegsége

10. Orbanisztán a mélylélektani okok, motivációk miatt marad életben.

Lehet, h. a magyar nép esze éppen e napokban-hónapokban megjön (bár ennek sajnos igen kevés az esélye pont a mélylélektani okok miatt), és akkor látszólag eme írás elveszti az érvényességét. De csak látszólag. Az hogy a magyarok tudata, jelleme, gondolkodása (azért vannak más hasonló népek is) ilyen hosszú időre gödörbe csúszott, sokáig ott lenn kóválygott azt jelenti, h ez nem egyszeri eset. Ezt bizonyítja a történelem is, de nemcsak a magyarok történelme.  Szóval a néptudat, a népjellem, a néplélek  időnként megbetegedhet, persze ehhez kell egy betegítő hazugság-gépezet is.  Ha éppen beteg, akkor a gyógyulás miatt kellenek az ilyes írások, intelmek, ha éppen kevésbé beteg, akkor pedig megelőzés érdekében kellenek a hasonló intelmek. 

Az első típusú elemzésemben, a magyarországi néprétegeket vettem sorba. A második típusúban a manipulációs hazugságokat illetve azok közvetítő eszközeit vettem sorba.

Ebben az elemzésemben pedig a teljesség igénye nélkül a mély-lélektani okokat vázolom. Nagyon egyszerűen azt is mondhatnám ezt az aljas rezsimet, az ostobák, a gonoszok, az önzők, a gyávák, a gerinctelenek választják. De ez túlságosan leegyszerűsített, általánosító elemzés lenne.

Egy fokkal intelligensebb, ha megkeressük az árnyaltabb lélektani okokat, motivációkat. 

Nyilván a fidesznyikok és a közömbösök lélektani okairól van szó. Mert szerintem a közömbösök (otthon maradók, nem politizálók) ebben a helyzetben szinte ugyanolyan agyament emberek, mint a fidesznyikok.  Amúgy lenne olyan helyzet, amikor megérteném a közömbösöket, de ez most teljesen más. 

Azzal kezdeném, h. mára már a fideszniykok és a közömbösök  legalábbis azok normálisabb felének, észre kellett venni, hogy romlott életszínvonal. Csökkent a reáljövedelem, az egészségügyi ellátás, az oktatási színvonal, stb. Annyira egyértelmű (szignifikáns) a romlás, h. ezt már észre kell venni. De ennek ellenére a Fidesz tábora alig csökkent. És a közömbösek nagyobb része is maradt közömbös. Miért? Mert az rendben van h. a fidesznyikok, ill. közömbösök ostoba, gonosz, önző, gyáva gerinctelen, nyerészkedő fele nem veszi észre, vagy úgy tesz, mintha nem venné észre, - vagy észreveszi, fidesznyik marad. Na de a másik fele? A következőkben róluk lesz szó.

A gondolkodók, az elfogulatlanok nemcsak a szélesebben vett életszínvonalat találhatják elkeserítőnek.  Itt van pl. a demokrácia leépítése. A korrupció és a protekció, az igazságtalan érvényesülés.  A sok ezer nyilvánvaló, pofátlan bugyuta hazugság, átverés, ami egyben az állampolgárok lenézését jelzi. Magyarország romló nemzetközi renoméja. A fiatalok jövője. Ezek mind a rendszer, a vezetés alkalmatlanságát bizonyítják. Nem tudom elképzelni h aki egy kicsit is gondolkodik, és a kormány propagandán kívül néha máshonnan is tájékozódik, az ne venné észre eme „vezetés” becstelenségét, szakszerűtlenségét, alkalmatlanságát.

De mégis a szélesebben vett életszínvonal lenne a bázisa az értékelésnek. A többség ezt a romlást már kénytelen észrevenni.

Észreveszik a bajokat, de a mélylélektani okok miatt felmentik az aljadék uralkodókat, - viszont mivel a mélylélektani okokat maguk sem ismerik, vagy szégyellik, a felszínen a frázis ürügy-indokokra hivatkozva felmentés történik. 

Észreveszik a bajokat, de a kormányzati propaganda, manipuláció „segítségével”, rögtön frázis ürügy-indokokat is gyártanak.

Folytassuk ezzel az öt betonerősségű frázis ürügy-indokkal:

1. Rossz ugyan, de máshol még rosszabb.

2. Ha nem a Fidesz, Orbán lenne (főleg ha az ellenzék lenne) sokkal rosszabb lenne.

3. Rossz ugyan, de szabadságharcot folytatunk. Annak oltárán pedig, mint hősök feláldozzuk magunkat.

4. Most rossz, de nemsokára jó lesz.

5. A politika, a választás nem is fontos dolog. (Ez inkább a közömbösök ürügy-indoka.)

Ezek a lényegi ürügy-indokok, -  ezeknek, mindegyiknek van több leágazása.

El kell gondolkodni a következő közhelyen: Az emberek véleményét elsősorban a pénztárcájuk, ill. az életszínvonaluk határozza meg.

Hát itt a példa, hogy nem így van. Az lenne a jobbik eset, ha mindig a szélesebben vett hosszabb távú életszínvonal lenne a kiindulópont, de íme, itt van előttünk a jelen valósága, mint cáfolat.

Itt van pl. ez az öt betonerősségű frázis ürügy-indok és máris sutba vágható a „pénztárca elv”.

Természetesen mindegyik frázis ürügy-indok óriási baromság, mind könnyen cáfolható. Akár adatokkal, tényekkel, akár logikai úton is cáfolhatók.  

Nézzük például a harmadik ürügy-indokot, pontosabban annak logikai cáfolatát. Ha Brüsszel elnyom bennünket, akkor miért nem lépünk ki az EU-ból?  Ez egy egyszerű logikai cáfolat, de lehetne adatokat, tényeket is sorolni, azt bizonyítván h. nincs elnyomás, tehát a „szabadságharc” baromság. Ha könnyen cáfolható, akkor mitől lesz az elfogult hülék számára betonerősségű? Attól, hogy a cáfolatra van pár frázis-válasz. Mondjuk úgy, h az értelmes vita helyett, elbutított ellaposított vitát lehet kreálni, és ebbe az elfogult hülék belekapaszkodnak.  Például azt mondja a hüle: Rossz ugyan, de máshol rosszabb. Mire te: Itt vannak az hiteles statisztikai adatok nézd meg, utolsó-előttiek vagyunk. Mire ő: ezek hazugságok, a baloldal mindig hazudik. Vagy azt mondja: Igen, de ha nem Orbán lenne, sokkal rosszabb lenne. Vagy azt mondja: de ezt a lemaradást Gy. csinálta. Vagy azt mondja: Oké, de mi szabadságharcot folytatunk. Mindegyik cáfolható baromság.

Erre te megint értelmesen érvelsz, ő pedig megint előkap egy hamis panel érvet, és így tovább.

Szóval az értelmes vitát ellaposítják, elhúzzák, a cáfolatot kimossák a saját agyukkal együtt.

Meg lehet állapítani az elfogult hülének a központ manipulatív propaganda is mossa az agyát, de saját maga is mossa, saját agyát.

Miért nevezem az ilyen embert hülének? Azért mert saját hosszabb távú jólétének ellenében ténykedik.

És most értem el az írás lényegéhez: Miért mossa saját agyát az elfogult hüle?

Ugyanis itt jönnek a valódi mélylélektani okok, motivációk.

Az elfogult hüle néha csak sejti, hogy magának is hazudik, saját agyát is mossa, máskor még csak nem is sejti. A mélylélektani okok, (motivációk), két ok miatt kerülhetnek a lélek, ill. a tudat mélyére.  Vagy, mert nem tudatosan, pl. egy ősi ösztön által kerültek a tudatba. Vagy, és mert  tulajdonképpen az illető szégyelli ezen motivációkat. A lényeg, h. ezen motivációk munkálkodásáról, késztetéséről a késztetett alany legtöbbször egyáltalán nem tud, néha vannak sejtései, de ezek nem igazi szembenézések.

Akkor nézzük ezeket a mélylélektani okokat, motivációkat:

(Mivel ezek általában a lélek mélyén munkálkodnak, csak ritkán fogalmazódnak meg nyíltan, őszintén az alany gondolataiban, de aztán gyorsan visszakerülnek a lélek mélyére. Amikor ritkán megfogalmazódnak, kb. így szólnak):

1. A vezetés, a társadalom minősége nem számít, szürke sikertelen életemben legalább négyévente, választások alkalmával a győztes csapatba tartozás vezérli. (Korlátolt igényű, nem építő jellegű hanem a szűk környezetben nyerő, romboló világnézet.)

2. Tulajdonképpen nekem, mint tehetségtelen, embernek tetszik ez a maffia, ügyeskedő, talpnyaló, autokrácia. Ebben az ilyen magmafajta önálló gondolattól mentes, tehetségtelen emberek is szépen elvannak, sőt érvényesülhetnek.

Sőt ebbe a rendszerbe, szabadságharcos hős is lehetek, de népmentő mindenképpen.

3. Meghajolok az imádott nagy vezető előtt, megyek a többség után. (Szót fogadok a falkavezérnek, megyek a falka után.)

4. Stockholm szindróma (pszichózis). Az uram a vezetőm annál jobban tisztelem, sőt imádom, minél inkább sanyargat, ő az erős, én pedig csak azt kapom, ami megillet. Sokkal jobban is bánthatna, de jóságos, nem teszi.

5. „Én azért tudom az okosságokat, nem szoktam tévedni. Az előző választásokon sem tévedtem. Hát nem kellemes beismerni, h. ekkorákat hibáztam, pedig annyira bíztam ebben a bandában. Nem, -  nem, - most sem tévedtem.”

6. A fasizálódás, a gonoszság tömegpszichózisa, ötvöződve az ál-hősiességgel. (Ez egy olyan összetett mélylélektani ok, amit nehéz egy-két mondatban megfogalmazni.)

7. Én nem viselkedem úgy, mint az egyszerű nép (nem politizálok, nem választok), én ennél különb vagyok.(Ez inkább a közömbösök tudat alatti oka.)

Tehát a lélektani mechanizmus a következő:

Valójában tudat alatt, félig tudat alatt sok embert ezek az okok mozgatják, ezek bírják rá arra, h magának is ártva a rosszakat (pl. a Fideszt, Orbánt) válassza. De mivel ezeket bedugta a tudata alá, ezért az ürügy-indokokkal magyarázza, h. miért választja a rosszakat (pl. Fideszt, Orbánt).

Nézzük meg mély-lélektani okokat, motivációkat kicsit bővebben, kezdjük az elsővel.

1. Mi normális emberek azt gondoljuk;  a választás arról szól, h. a nép egésze kiválasztja a számára legalkalmasabb vezetést, melynek vezetése alatt, átlagosan kellemes jó élet alakul ki.  De sokan azt gondolják, h. a választás (szavazás) valami verseny, harc bizonyos klikkek néprétegek között, alig van köze az alkalmas vezetéshez.  Szerintük arról szól a választás, h. ki győz, ki kerül a nyertes csapatba. Ráadásul ezek az emberek csak a választás napján érezhetik magukat győztesnek, mert amúgy inkább az átvert, szegényebb rétegekből kerülnek ki. Mint jeleztem a Fidesz-Orbán hívők jelentős része, viszonylag iskolázatlan, szegényebb néprétegből való meglehetősen tehetségtelen,  sikertelen emberke. Szóval ezen emberekből sokan azért mennek szavazni, h. legalább négyévente bekerüljenek a győztes csapatba, ez számukra egy komoly siker. Lehet egyébként h. valamiféle egyéb előnyt is gondolnak, de akkor 12 év alatt rájöhettek; ez a Fideszre szavazás néhány apró előnynél (kapnak tűzifát, vagy a választás napján konzerveket, pár ezer forintot) nem jelent többet. A legtöbbje még ennyit se kap. Honnan tudom, h. ilyen motivációk hajtják a Fidesz szavazók százezreit? A kommentekből Pl.: „Azért siránkoztok ti baloldaliak, mert jól levertünk bennetek.” Ehhez hasonló kommentet, véleményt meglehetősen sokat kapok, a Fidesz hívők fele illyes dumával szokott reagálni a kritikáimra.

Az ilyen megnyilvánulás nyilvánvalóan igazolja, hogy ezen emberek a győztes csapatba való tartozás miatt szavaztak a Fideszre. Nem beszélnek a társadalom jelenéről, jövődőjéről, a vezetés alkalmasságáról, hanem elsősorban erről a „jól elpáholtunk bennetek” vonatkozásról.

Ez azért nem tipikusan mélylélektani ok, mert az alany nagyon is tisztában van ezzel a motivációval. Félig mégis az, mert ha folytatódna a vita, akkor ezek is előkapnának valamilyen ürügy-indok frázist. Pl.: „Hogyha nem a Fidesz nyerne, még rosszabb lenne.” – gyorsan áttér a köntörfalazásra.  Tehát azért valamennyire szégyellni való dolognak tartja, mert hajlamos letagadni.

Érdekes kérdés, h. eme iskolázatlan, nem túl tehetséges szorgalmas embereknek valóban kedvez a maffia, ügyeskedő, talpnyaló,  Fidesz (dél-amerikai) típusú autokrácia? Igen is meg nem is. A jó rendszer attól is jó, h mindenki megtalálja benne a maga tehetségét.  Másrészt a jó rendszerben mindenki az átlag is jobban él, tehát ezek a viszonylag szerényebb képességűek is. A Fidesz-Orbán rendszerben (F-O-s rezsim) rossz rendszer tehát ennek az ellenkezője történik. Ugyanakkor a Fidesz-Orbán rendszerben egy kicsit jobban járnak azok, akik hajlandók beilleszkedni a maffiába, akik keveset gondolkodnak, kritizálnak. Tehát orbanisztánban ez az átverhető irányítható szerényebb képességű réteg, más rétegekhez (azok egyértelműen ráfaragnak) képest, egy kicsit megbecsültebb. Legalábbis szavakban.

Tehát van előny és van hátrány, végeredményben ez a réteg megbecsülésben, jólétben ott van, mint egy jó igazságos rendszerben lenne De ez csak addig igaz, amíg a rossz rendszerben nem gyorsul fel a hanyatlás, az életszínvonal-romlás nem lép át bizonyos határt. Mert ha ezt átlépi, ahogy 2020-s évek Magyarországában akkor már ennek a rétegnek is egyértelműen romlik az élete.

Viszont az más kérdés, h ezek az emberek mit éreznek.

Ugyanis a viszonylagos megbecsültségük nem romlik, hiszen ha le i s nézik őket, át is verik őket, de mégis ők a rendszer alapja, ők az alsó támogatók.

Itt térek erre a világnézetre, amit akár mélylélektani oknak, motivációnak is vehetünk. Kétféle alapvető világnézetet vallhatnak az emberek.

Az egyik a világot, az emberiség és a nemzet építését szem  előtt tartó.

A másik alap-világnézet ennek az ellenkezője:

Többnyire egyéni győzelemben gondolkodó (néha a családra, ill. a nemzetre is hivatkoznak), de  alapvetően ez egy önző világnézet. A nemzeti nagyságot azért szorgalmazzák, mert ezáltal gondolják sikeresnek magukat. A másfelől, nem felemelkedésben fejlődésben, hanem a másikhoz (pl. a szomszédhoz képest, vagy a „balibcsi” táborhoz képest) győzelemben gondolkodnak, ami úgy is elérhető, ha azt a másikat lenyomjuk. És ez lenyomás leginkább szabálytalan, becstelen harcban lehetséges.

Nevezzük ezt: korlátolt igényű, nem építő jellegű, hanem a szűk környezetben nyerő, romboló világnézetnek.

Ki merem jelenteni, hogy a Fidesz-Orbán rezsim hívei tudat alatt, ezt a második világnézetet vallják.

 

2. És itt már áteveztünk a második mély-lélektani okra.

Magyarországon meglehetősen sokan kedvelik azt a szellemiséget, közéleti stílust, amit a Fidesz képvisel, és amit a 2020-s évekre szét is hintett az országban. Ez ugyanaz, amiről eddig beszéltünk, maffia jellegű, ügyeskedő, stílus, melyben igazi alkotó tudás tehetség keveset számít, viszont a kapcsolat, a nyalás sokat.  A társadalom szétbomlott gazdag-szegény, kormánytámogató-ellenzék stb. oldalakra.  De ezek a szegényebb átvert emberek mégis úgy érezhetik, h. a győztes oldalon állnak. Szóval sok magyar embernek sok szempontból szimpatikus lehet ez a stílus, ez közszellemiség. Ez stílus már elég régen elkezdődött, már Mikszáth is ír erről, a Horthy rendszernek is volt egy ilyesmi „Rokonok” jellege.  A Kádár rendszernek, pedig egyértelműen. És ehhez jött hozzá, a cigány-kultúra negatív vonásainak beötvöződése, a magyaros Fidesz stílusba. (A cigány kultúrának vannak remek vonásai és vannak kevésbé jók. A Fidesz rezsim egyik bűne, h. cigány kultúra rosszabbik oldalát felerősítette, beötvözte a magyar stílusba, a jobbik oldalát elsorvasztotta.)

Szóval Magyarországon meglehetősen sokaknak szimpatikus ez a Fidesz stílus. Arról pedig már elmélkedtem, h. valójában, hogy alakul ezen emberek jóléte és megbecsültsége.

A lényeg h.  ez a (tulajdonképpen a link Fidesz stílus szimpatikus), talán a legerősebb, legtöbb embert érintő mélylélektani ok, motiváció. De mint szó volt róla, ők sem ezzel érvelnek a rendszer mellett, sőt ezt inkább tudatuk mélyére dugják, és előkapnak egy ürügy-indok frázist.

3. Folytassuk a harmadikkal. Mint ahogy a meghatározásban benne van, valószínűleg ez egy ősi ösztön, érzés, még a falkaszellem beragadása az emberi jellembe. „Mindig követem a falkát, a többséget, a falkavezért pedig mindennél jobban tisztelem.”   De ez nem olyan tisztelet, mint a gondolkodó elfogulatlan emberek tisztelete, ez egy felétlen engedelmesség, kvázi imádat.

Azért itt is kiderül h. a normális, észvezérelt emberek egészen  másképp gondolkodnak, mint az érzés-vezérelt hülék. Egyébként nem minden érzés, érzelem rossz, csak azok, amikbe a hülék hisznek. A tudatos, okos ember tudja, h. a fejlődéshez szükség van építő kritikára, (a másik oldalon egészséges önkritikára), ezért még ha az érzései a falkaösztön felé is tolnák, akkor sem esik bele a talpnyalás, és az elfogultság pöcegödrébe. Más példát is lehetne mondani, itt van például az, h. a hülék általában a többség az erősek oldalára állnak. Az értelmesek, akik egyben jellemesek is, inkább a kisebbség, ill. a gyengék, és a kisebbség oldalára állnak. Azért is, mert tudják, h. a közösség akkor fejlődik normálisan, ha nincsenek nagy különbségek. Persze legyenek különbségek, de azok arányosak és igazságosak legyenek. A lényeg, h. az értelmesek, jellemesek, általában az ellenzékiek egészen másképp gondolkodnak, mint a fidesznyikok, ezért mély a szakadék.

De térjünk vissza erre a nagyember-imádatra. Ezt a propaganda, a személyi kultusz is felerősítheti. Viszont Magyarországon is van személyi kultusz, csak sunyi.

A nagyember imádatról egy észak-koreai történet jut eszembe. Egy amerikai orvos-csoport látás-visszaadó szemműtétet végzet szinte sorozatban. Van egy jó kis technika, amivel a szürke hályogot, gyorsan jól meg lehet operálni. Az operáltak a gyógyulás napján leveszik a kötésüket, és 98%-ban kiderül, hogy látnak. Az észak-koreai hatóságok úgy rendezték be a helyszint, h. a székeken ülő gyógyultak egyenként vették le a kötéseiket,  - a szemközti falon pedig két hatalmas kép lógott,  az egyik a nagy-vezetőt ábrázolta, a másik a kedves-vezetőt (akkor még csak ketten voltak), az orvos-csoport tagjai pedig oldalt álltak.  Szóval levették a kötést, kiderült h. látnak, ekkor a koreai gyógyultak, mindegyike hajlongva, hálálkodva leroskadt az imádott vezetők  képmásai előtt, - a legtöbbje még csak oda sem biccentett az orvosoknak.  Ez mi? Persze feltételezetjük, h. egy sereg besúgó figyelte és elemezte az emberek viselkedését, - na de akkor is. Egyébként Dél-Koreában genetikailag és kulturálisan is ugyanaz a nép él, de a déli rész, a föld egyik legfejlettebb országa. Ezt csak azért mondtam el, h. lássuk, az agymosó propagandának, a személyi kultusznak, a nagyember-imádatnak milyen elme-pusztító ereje van. De ez is a hülék között arat. Ugyanis Észak-Koreában a normális embereket kinyírják, jobb esetben munkatáborba küldik.   Ennek ellenére ilyen fokú talpnyalásnak, nagyember imádatnak nem szabadna előfordulni. De még akkorának sem amekkorát a fidesznyikok éreznek a nagy vezetőjük iránt.

Ne felejtsük el sok ember szolgalelkű, márpedig a szolgalelkű szeret szolgálni, legalábbis szolga státuszban élni, talpat nyalni. A szolgalelkűeket szintén kevéssé érdekli az életszínvonal, ellenben vonzódnak az orbanisztánhoz hasonló rendszerekhez.

A nagyember-imádat egyébként sok országban kialakult, és kialakul, (kialakítják), ezért gondolom, h. az ősi falkaszellemből ered. Ez a hülék, elfogultak egyik mélylélektani oka, motivációja.

 

4. Stockholm szindróma.

„1973-ban Stockholmban két rabló megtámadott egy bankot, túszul ejtett négy alkalmazottat, majd öt és fél napig fogva tartotta őket. A 131 órán át tartó összezártság különös hatással volt a túszokra: annyira megkedvelték fogvatartóikat,, hogy kiszabadulásuk után gyűjtést rendeztek a rablók jogi védelmének költségeire.”

A lényeg, h. a kizsákmányolt, megalázott, lenézett nemhogy gyűlölné az urát, a megalázóját, hanem egyre inkább kedveli sőt elkezdi imádni isteníteni. Ez a torz érzés nyilvánvalóan rokon a „nagyember imádattal”. Tulajdonképpen az uralkodó óriási erőfölényét kezdik félve-tisztelni. Összemosódik a gyűlölt félelem, egyfajta tisztelettel. Ha pedig a magasan felettük levő, szinte mindenható úr, hajlandó egy jó szót szólni, egy barátságos gesztust tenni, akkor ez többszörösen felerősödik (eltaposhatna, de nem teszi), és a megalázó kihasználóból egy kedves szeretett ember lesz.

Ez Stockholm szindróma tömegpszichózis jelleggel is létrejöhet, vagyis sok-sok ember kezdi félve-imádni az amúgy szemétkedő, de kétségkívül erősnek mutatkozó (nem szerény, hanem magabiztos), viszont időnként populista intézkedéseket hozó uralkodót. A Stockholm szindrómához azért kell egy szolgalelkű gyenge, az áldozati szereppel azonosulni tudó megalázott és kell egy erős, szinte kegyetlen szadista, határozott, de azért a hatalmi technikákat ismerő uraság.

 

5. Elérkeztünk az ötödik mélylélektani okhoz, motivációhoz, az önteltségből eredő makacsággal ötvözött butasághoz. Illetve az önkritika hiányához.

Tulajdonképpen itt a butaság, ill. tudatlanság lélektanáról van szó. Talán nem éppen pozitív, de néha megnézem ezt a „butaság” műsort, talán „észbontó” a címe.  Aki figyelmesen nézi ezt a műsort és általában az életet, az rájöhet, h a tudatlanság többnyire nem az észbeli képességek hiányából ered. Csak kisebb részben. A másik közepes rész az eléjük tett ismeretek hiánya, ill. hamissága. Ezt a tényezőt általában el szoktuk túlozni, sőt a tudatlanság egyetlen okának véljük: hát nem kap rendes oktatást. És hiányos, ill. hamis tájékoztatást kap. Akkor miért várjuk el h. okos tájékozott legyen. Én magam is e véleményem szoktam kifejteni és elhanyagolom a lélektani okokat. Az is igaz, h. az oktatás, tájékoztatás kitérhetne a lélektanra is, tehát az oktatás, tájékoztatás fontos. Fontos, de azért valljuk be az okos ember nemcsak az orra elé tett információkból tájékozódik, de „szétnéz a világba”, plusz vannak saját gondolatai. De a saját logikus gondolkodás csak akkor jó, ha tényekre, adatokra támaszkodik. Tehát a gondolkodás három lába: sokoldalú információ, megbízható tények adatok, ill. saját logikus gondolatok.

Ha ebből egy is hiányzik, már felborul a szék. Ha nincs saját gondolat, akkor átverhető lesz az ember és át is verik.  Ehhez még hozzá lehet tenni, h. manapság aki akar, és kicsit is szorgalmas az képes sokoldalúan tájékozódni, ill. képes a valós adatokhoz, tényekhez közelítő információkat megszerezni. Vagyis aki nem akar bután, hülén meghalni, annak van erre lehetősége. Azért régebben, főleg több száz évvel ezelőtt, sokaknak nem is voltak tájékozódási lehetőségeik.  De azért manapság is szükséges némi szorgalom, kutakodás, gondolkodás. A felületesek és az önteltek, jelen korban is ostobák maradnak.

Visszatérve, a tudatlanság, butaság egy viszonylag jelentős része a tudatlan ember beképzeltségéből, makacságából, ill. önkritika hiányából ered. Tulajdonképpen ezt a részt nevezem én mélylélektani oknak, motivációnak, mert ez nem külső tényező, nem is értelmi probléma, hanem jellembeli probléma. 

A tudatlanság összetevői, általában: 15% agyi kapacitás hiány, 45% az hiányos téves oktatás, tájékoztatás, 40%, a tudatlan ember torz jelleme (lélektani ok).

Pontosabban a tudatlanok azért tudatlanok, mert önteltségükben azt hiszik h. ők igen sekélyes tájékozódás után is a saját hatalmas kút agyukból képesek kiokoskodni az igazságot. Viszont a hatalmasnak vélt okosságuk, legfeljebb közepes. Úgyhogy valós tények adatok hiányában igazi tudás hiányában elképesztő ostobaságokat szoktak kitalálni. Ráadásul eme önteltségből eredő tájékozatlanság rendszerint összekapcsolódik „én nem tévedek, akkor is nekem van igazam” érzéssel, téves elképzeléshez. Amúgy is csak a gerincesek bátrak, de szerények képesek a saját tévedésükkel szembenézni, ugyanis ehhez elég nagy lelkierő kell. Az önteltség miatt, önkritika nélküliek általában nem képesek saját tévedésüket belátni, ezért kitartanak a hamis véleményük mellett, tehát a tudatlanságuk (butaságuk) duplázódik. Nevezzük ezt a mélylélektani okot, motivációt egyszerűen: önteltségből, önkritika hiányból eredő tudatlanság. És ez miért mélylélektani ok? Ugyanazért, mint a többi, az alany nincs tisztában saját gyengeségével, saját motivációjával, (amúgy szégyellné, el is dugja), a szembenézés helyett előkap egy frázis ürügy-magyarázatot.

6, A fasizálódás tömegpszichózisa.

Nyilván kapcsolódik az előző mélylélektani okokhoz, a nagyember imádathoz, a Stockholm szindrómához és egyebekhez. Ennek ellenére a fasizálódás egy összetett és meglehetősen rejtélyes néphüleség állapot.   Az erőszak, a szélsőség, a radikalizmus terjed, erősödik.

A fasizálódás előzménye nyilvánvalóan egy sok éves szisztematikus ellenségkép-hintés, a nép gyűlöleti ingerküszöbének csökkentése, ugyanakkor a saját vezetéssel szembeni elégedetlenség ingerküszöbének  növelése. Egyszerűbben: másoknak, más népeknek semmit sem néznek el, saját vezetésüknek szinte mindent.

Van itt még egy ok: a rasszizmus, illetve a nacionalista - rasszizmus. A második, egy nemzeti közösségre szűkített rasszizmus, „csak a mi népünk a felsőbbrendű”. Egyébként a normál nacionalizmus – „szabályos igazságos jótékony versenyben győzni szeretnénk” – teljesen rendben van.

De mi az a két fajta? Az egyik, a nyílt rasszizmus, ill. nacionalista - rasszizmus. A másik, a rejtett (magának sem vallja be) rasszizmus, ill. nacionalista-rasszizmus. Ez utóbbi, természetesen mélylélektani motiváció. Amúgy pedig a rasszizmusba, ill. nacionalista-rasszizmusba eleve van egy rejtett hazug motiváció. Az, hogy a sikertelen, tehetségtelen ember kizárólag, a rassz, a nemzet által akar sikeres lenni.

A fasizálódás összetett jelenségébe nyilván belejátszik a hősies harc (szabadságharc) teljes félreértése, eltorzítása.  Minden nemzet történetében van olyan hősies harc, mikor a szabadságért az életüket adták.

A magyar történelemnek is voltak ilyen harcai. Még akkor is hősiesnek véljük ezeket, mikor az áldozatoknak szinte semmi esélye nem volt a győzelemre, tehát a biztos halálba mentek.  Igen mert ilyenkor a következő nemes elvek világítottak előttük: de legalább az agresszor, a hódító, lássa érezze, és szenvedje, h. akadályozva van.  A másik: példát mutatunk, a jelenkornak és az utókornak is. Ezek talán indokolhatják h. valaki, valakik az életüket áldozzák.

De ez mégis egy nagyon ingoványos terület. Mert, ha egy kicsit is kétséges, h. ez egy védekező harc, akkor már a hősies harcból értelmetlen gonosz baromság lesz. Akkor is az lehet, ha ártatlanokat pl. gyerekeket áldoznak be egy bizonytalan „hősies” harc oltárán. Egy kicsit hasonlatos az önvédelem jogi problémájához. Mert gyakran egy olyan harcot is hősies védekező harcnak állíthatnak be, ami nem az. Nem az, tehát értelmetlen gonosz baromság.

A legjobb példa erre a nácik 1943 februárban a 2. világháborút totális háborúnak hirdették, - „az utolsó csepp vérünkig harcolunk”, bár tudták, hogy ez egy vesztett háború, és ezzel a lépésükkel még sok millió ember, köztük gyerekek halálát okozzák.  Igen mert úgy tettek mintha ők lennének az ártatlan védekezők, akiket el akarnak tiporni, akiknek el akarják venni a szabadságát. Egyszerűen „elfelejtették”, hogy ők voltak az eredeti agresszorok, támadók, hódítók, kegyetlen gyilkosok. Vagyis ez, főleg az 1943 utáni német háborúzás nem hősies szabadságharc volt, hanem egy értelmetlen gonosz aljasság. A probléma végigkíséri az emberi történelmet általában szerencsére enyhébb változatban.

Visszatérve fasizálódás tömegpszichózis állapotáig, ez a téveszme is benne van, amikor kegyetlen agresszor, a támadó, a hódító  magát  hősiesen harcolónak gondolja.

A fasizálódás legérdekesebb leágazása, momentuma azonban azon tömegpszichózis, amit csak néhány irodalmi mű tud visszaadni.

Ez most saját tolmácsolás, bár Karinthy ezt sokkal szebben jobban írta meg.

„A tömeg ott állt az emelvény, a tornác előtt és tudta nemsokára választania kell  Barabbás a vad harcos, a lator és a szelid prédikátor között.  Szinte mindenki úgy gondolta; persze a szelid prédikátornak kell szabadságot kapni. Hogy is hivják? – hirtelen nem jut eszembe, de a másikról a Barabbásról arról már mindenki hallott, az egy bűnöző. Amikor Pilátus hangosan a tömeget is átkiabálva megkérdezte: Ki legyen szabad, Jézus vagy Barabbás? - szinte mindenkinek ott volt a nyelve hegyén: Jézus. De aztán elbizonytalanodtak, és néhányan Barabbás társai elkezdték ordibálni: Barabbást kell elengedni. És akkor ki tudja miért a hangzavarban egyre többek kezdték mormolni, Barabbás. Pilátus türelmetlen fennhangon újra kérdezte: melyik legyen? – nem hallom. És akkor a tömeg szinte egyszerre kiáltott fel: Barabbás, - őt kell szabadon engedni.”

Néha igazi rejtélyes tömeghipnózis jön létre.

Azt azért tudni kell, csak az hipnotizálható, aki nem ellenkezik. Szóval legalább félig-meddig benne kell lenni a játékba. Én a magam részéről soha nem mernék bele menni egy olyan játékba, amikor elvesztem a tudatom.

De sokan talán az emberek többsége belemegy egy ilyen tudatvesztési játékba. Viszont miután a hipnotizált belement a „játékba” egyre nehezebben képes abból kiszállni, mondhatjuk a játék heve és a többiek példája magával ragadja. De az is szükséges, h az alany, a médium valamilyen szinten tisztelje a hipnotizőrt. Nem szükséges szerető tisztelet, elég  a félő-tisztelet is, vagyis hogy a felsőbbrendűséget elismerje. Szóval a végén mégis olyan dolgokat követhet el, amit amúgy szégyellne.

Thomas Mann,- Mario és a varázsló c. írásában szintén a tömeghipnózisról írt. Nem célom, h. ezt az írást, kisregényt elemezzem. A lényege h. a kisvárosi „varázsló”, bűvész, tömeg-hipnotizőr ténykedése és a fasizmus, (diktatúra) működése között bizonyos azonosságokat lát és láttat az író. Érdekes, h. a hipnotizőr (diktátor) jól beszélő, magabiztos, de inkább csúnya, sem mint szép ember. Mivel azt gondolnánk, h. a szép embereket több ember követi. A történelem azt bizonyítja ez nem így van. Végül is a tömeghipnotizőr mindenféle baromságra megalázó cselekvésekre ráveszi a közönséget, mindaddig, amíg Mario a fiatalember célzott lövéssel, le nem lövi. Arra célozva, h. a diktátort, a diktatúrát csak radikális módon lehet megszüntetni. Szóval a fasizálódás a diktatúra elfogadása akkor működik, ha a nép agyát szétmossák, ha nép tudatát szétmanipulálják, ha nép egyfajta hipnotikus állapotban van. Miről szól ez az életszerű történet?

Elsősorban a leírt tömegpszichózisról.

De arról is, hogy a fasizmusban feltűnnek a gonosz tömeghipnotizőrök, akik a sokasodó belenyugvó gyáva kollaboráns embereket irányítják, manipulálják. Szóval nép a gonosz szellemiség felhőjébe kerül. Nem szabad elfelejteni, h. eme tömeghipnózisban, a gusztustalan közös játékban, valamilyen szinten a közönségnek, a népnek is részt kell venni.

Na és a torz lelkű, hipnotizőr, a diktátor (és bandája) mit gondol, mit érez?  Ők is sokat hazudnak maguknak. Elég sebes, vészes örvénylést láthatnánk, ha belenézhetnénk a fejükbe-lelkükbe. Az említett mélylélektani motivációk néha feltörnek a felszínire, gyakrabban a kevélység a felsőbbrendűségi érzés, de azért a „én vagyok a nagy népmentő” érzés-gondolat is, sőt a felelősségre vonástól való félelem is ott kavarog ebben a zavaros örvényben.

A fasizálódás egyik összetevője a félelem, ezt sem szabad kihagyni, ahogy gyűlölködés, gonoszkodás, értelmetlen háborúskodás erősödését sem.

A fasizálódás egy összetett mélylélektani ok, motiváció.

Saját aspektusa talán a rejtett rasszizmus, ill. rasszista-nacionalizmus erősödése, valamint a sajátos tömeghipnózis kialakulás. A fasizálódás nem mindig teljes, totális, lehet részleges is, csak félig-meddig kialakuló.

A 2020-s évek orbanisztánja egy ilyen félig-meddig fasizálodó ország. Lassan rohadóan, de 2010-től egyértelmű fasizálódás folyik Magyarországon.

7. És végül azt szeretném bizonygatni, h. tulajdonképpen a közömbösök többségét szintén mélylélektani motivációk vezérlik. Tulajdonképpen a közömbösök egy része, bizonytalan fidesznyik, tehát az észjárásuk, viselkedésük hasonló.

De nézzük az elejéről. A közömbösök sem ítélik el,  ezt az autokráciát (puha, cseles diktatúrát), hiszen ha elítélnék, akkor elmennének ellene szavazni. Nem támogatják, de elnézik, elfogadják, mindkettő végeredményben ugyanaz. A közömbösök pluszban még ilyen frázis ürügy-indokokat szoktak emlegetni: „A politika, a választás nem is fontos, a kultúra fontosabb. A politika olyan aljas valami, nem akarok részt venni benne. Mindenki egyformán rossz, ezek között nem tudok választani. Hiába vennék részt a politizálásba, a választásba, úgysem tudok semmit sem tenni, minden le van zsírozva előre. A nép smafu, csak néhány embernek van igazi hatalma, az lesz, amit ők akarnak. Nem számít a véleményem, ráadásul tudják, kire szavazok, csak bajom lehet belőle”.

Természetesen ezek frázis ürügy-indokok, az igazi indokok nem ezek. Talán az utolsó a szuper-gyávák körében igazi indok lehet.  Nagy ritkán előfordulhat, h. „mindenki egyformán rossz” indok igaz, ilyenkor érthető, h. valaki otthon marad. Legtöbbször azonban kicsit alaposabb vizsgálódás után meg lehet találni azt a vezetőjelöltet, aki többé-kevésbé több biztosítékot jelent a nép, a társadalom (benne saját magam, családom) jólétére fejlődésére, mint a többi vezetőjelölt. Az is igaz, ha nagyon felületes lusta, tudatlan az illető, akkor jobb, ha nem megy szavazni. Ekkor is hüle (tudatlan tájékozatlan) emberről beszélünk, csak szimplán hüléről. A tájékozatlanság felületesség hüleségét nem duplázza meg azzal, h. okosnak hiszi magát, elmegy szavazni. Ők szimplán hülék.

A lényeg, h. a közömbösök többségét az önteltség mélylélektani oka motiválja az otthon maradásra, a „nem politizálok, nem választok” felszíni véleményre. De hogy jön ide az önteltség? Úgyhogy, nem politizáló, a nem választó  lelke mélyén ez a motiváció működik: „Nehogy már én ugyanazt csináljam, amit a pór nép. Nehogy már az egyszerű emberek ügyeivel foglalkozzak. Nehogy már úgy politizáljak, úgy válasszak, mint az emberek sokasága.”

Ez pedig színtiszta önteltség. Persze a felszínen egészen másra fog hivatkozni.

Ez lenne a hét legfontosabb mélylélektani ok, motiváció.

A mélylélektani okok, motivációk hatását működését maga az élet bizonyítja. Pontosabban az a tapasztalt folyamat, h. minél rosszabb a magyarok helyzete, minél gyengébb a szélesebben vett életszínvonal, minél több aljasságot, hazugságot árasztanak az uralkodóink, annál „népszerűbbek.” Minél több a baj, annál többen szavaznak az Orbán-Fidesz rezsimre,.  Ez a mélylélektani okok, motivációk természetéből adódik. Nézzük csak, hogy gondolkodik egy fidesznyik: Minél inkább bebizonyosodna, h. rosszul választottam annál inkább bebizonyítom; nem tévedtem, azért is rájuk szavazok. Minél nagyobb a nyomor annál inkább le akarom gyúrni a másik belföldi tábort (lám a győztesek között vagyok). Ezzel meg is elégszem, és az országok közötti verseny, a világ már nem is érdekel.

Minél aljasabb maffiaszerűbb a vezetés annál inkább tetszik nekem. Illetve annál inkább, részben félelemből is, benne akarok lenni a maffiába.

A Stockholm szindróma, és a nagyember imádat is arról szól, h. minél inkább ki vagyok szolgáltatva az elnyomónak, annál inkább imádom őt.

A fasizálódás összetett folyamatának szintén jellemzője a kifordított értékelés. 

A mélylélektani, okok motivációk egyike sem reagál a helyzet romlására, legyen az lelki vagy anyagi jellegű romlás. Sőt az okok többsége éppen fordítva reagál, minél rosszabb a helyzet, minél inkább megaláznak, minél bizonytalanabb a helyzetem, minél kiszolgáltatottabb vagyok, annál inkább „imádom” a „nagy vezetőt”.

Szóval egy ilyen csapdahelyzetből szinte lehetetlen kimászni.

Ez így, kiegészítve az egyéb okokkal, tényezőkkel a nép lelki betegségségét mutatja.

Persze, ha több lenne a felelős értelmes társadalmilag tájékozott állampolgár, akkor lenne esély.

A felelős, értelmes, demokrata állampolgár nemcsak az átlagnál többet sokoldalúbban tájékozódik, nemcsak többet gondolkodik, logikázik, hanem rendszeresen felülvizsgálja magát abban a tekintetben is, hogy nem e, torz mélylélektani okok, motivációk vezérlik.

Mélylélektani okok egyik ismérve: ha X ember mond valamit, akkor azt elhiszem, ha Y mondja ugyanazt, akkor nem. Miért is? Mert nem az eszem vezérel, hanem a silány érzéseim, érzelmeim.

Tulajdonképpen egy csomó helytelen viselkedés kíséri, jelzi, hogy valójában mélylélektani motivációk irányítják az egyént. Pontosabban a mélylélektani motivációk és a helytelen működés, illetve a frázis ürügy-indok használat kölcsönhatásban van egymással.  A mélylélektani működés általában egy hibás működés.

A demokrata, azaz a társadalmat építeni, fejleszteni akaró, tudó ember, megpróbál szembenézni magával, a mélylélektani okokat legalább saját maga számára világossá teszi, és minimalizálja. De ők sajnos kis hazánkban viszonylag kevesen vannak.

Magyarországon, orbanisztánban ebben a részben fura, részben tipikus autokráciában, meglehetősen sok emberben munkálkodnak a mélylélektani okok. Bár orbanisztánban a primer buták sincsenek kevesen, azok akik  legfeljebb két pártot, két darab politikust tudnának felsorolni. Akik arra a kérdésre, h. mi a köztársaság, vagy mi a demokrácia, két értelmes mondatot sem tudnának válaszolni. A primer butákat persze nem a mélylélektani motivációk irányítják, hanem egyszerűen elhiszik, amit a „felső vezető” mond, amit sokszor ismételnek, és amit fel tudnak fogni. Az orbáni propaganda egyébként ebben nagyon jó, a hazugságokat úgy tálalja, h. a primer buták megértik, elhiszik és igaznak gondolják. Ugyanakkor ez a propaganda, megfelelő számú frázis ürügy-indokot is előállít.

Ugyancsak nem mélylélektani motivációk irányítják a nyíltan gonoszokat, nyíltan rasszistákat, illetve azokat, akik egyértelműen tudatosan hazudnak másoknak. Ők maguknak nem hazudnak, tisztában vannak a saját mozgatórugóikkal, tehát nem beszélhetünk mélylélektani motivációkról. De ők kevesen vannak, az emberek többsége magának is hazudik.

Viszont a primer buták sokan vannak, de azok is, akiket a mélylélektani okok irányítanak, miközben frázis ürügy-indokokkal magyarázzák a választásukat. De ez a réteg nemcsak az iskolázatlan alsó réteget öleli fel, sajnos sok iskolázott, középosztálybelit, sőt sok pozícióba levőt is a mélylélektani motivációk mozgatnak.

A magyarok (és néhány más nép) sajnos halmozottan hüle. Arányaiban viszonylag sok ember primer buta (alapvető ismeretek hiányában szenved), ugyanakkor arányaiban sok ember hiszékeny, valamint arányaiban sok embert mozgatnak torz mélylélektani okok.

Sajnos butaság, hiszékenység tudatlanság nem olyan ártatlan tulajdonság, viselkedés, aminek felületesen gondoljuk. „Á szegényke kicsit flúgos futam, az ő baja” Sajnos nem az ő baja. Hibás szemléletével a gátlástalan hazugságok hitével, továbbterjesztésével, a rosszak oldalára álasával éppen olyan káros alak, mint a szándékosan ártó öntelt néprontó uralkodó.  Az ártatlan, értelmes, jóindulatú emberek pedig szívnak.

Tulajdonképpen ennyi, itt befejezem - ez az írás is csatlakozik azokhoz, melyekben az irracionális, hosszabb távon magának is ártó emberi viselkedést próbálom megfejteni. Tudom, h. teljesen soha nem sikerül, de képtelen vagyok az ostobaságba, gonoszságba belenyugodni.

A végén is elismételem, amivel kezdtem.

Lehet, h. a magyar nép esze éppen e napokban-hónapokban megjön (minimális az esély, de hátha), és akkor látszólag eme írás elveszti az érvényességét. De csak látszólag. Az hogy a magyarok tudata, jelleme, gondolkodása (azért vannak más hasonló népek is) ilyen hosszú időre gödörbe csúszott, sokáig ott lenn kóválygott azt jelenti, h. ez nem egyszeri eset. Ezt bizonyítja a történelem is, de nemcsak a magyarok történelme.  Szóval a néptudat, a népjellem, a néplélek időnként megbetegedhet, persze ehhez kell egy betegítő hazugság-gépezet is.  Ha éppen beteg, akkor a gyógyulás miatt kellenek az ilyesféle írások, intelmek, ha éppen kevésbé beteg, akkor pedig megelőzés érdekében kellenek a hasonló intelmek. 

 

Kapcsolódó gondolatok: az orbáni rezsim nagy trükkje, egyben nagy bűne.

Az orbáni rezsim nagy trükkje egyben nagy bűne a közbeszéd, közgondolkodás, közvita, politikai vita, társadalmi köztudat, stb. rendkívül alacsony szintre való süllyesztése.

Talán túlzásnak tűnik, ha azt mondom, a szellemileg elmaradott óvodában van ilyen szint, de ez egyáltalán nem túlzás. A Fidesz-Orbán rezsim tudatosan erre a szintre süllyesztette. Mielőtt továbbmegyünk, tisztázzuk, újra és újra el kell mondani: ezt szándékosan következetesen tervszerűen a Fidesz-Orbán rezsim csinálta. A többiek az ellenzék, a nép, főleg a nép értelmesebb része pedig kénytelen volt belebotorkálni ebbe a csapdába. Mert ezt lehetetlen kivédeni. Tehát az összemosásnak (a politikusok mind ilyenek) ebben a vonatkozásban (a közgondolkodás színvonalának lesüllyesztése) nincs helye.

Igenis bizonyítható, 2010 előtt a közviták fele kétharmada tartalmazott szakszerűséget, pl. tényeket, adatokat. Ez mára 2020-ra teljesen megszűnt. 

És mindjárt egy másik megállapítás: tulajdonképpen ez az orbáni autokrácia sajátossága. Ugyanis más keményebb-lazább diktatúrákban azért korlátozzák a véleményt, mert fontosnak tartják. Nálunk a korlátozás indirekt, az ellenzéki véleménynek sokkal kevesebb helyen felületen jelenhet meg. De nem ez a nagy trükk, és egyben bűn. Hanem az itt elsősorban nem korlátozás van, hanem lesüllyesztés van. Értéktelen maszlagot csinálnak minden véleményből, itt általános lezüllesztés, lesüllyesztés történik. De a lesüllyesztés éppen annyira pusztító, mint a korlátozás, sőt ha számba vesszük a manipulációs hatásokat (erre később kerül sor) akkor még a korlátozásnál is rombolóbb.

Miből is áll ez a lesüllyesztés?

Tulajdonképpen a bugyuta hazugságokat több kategóriába lehet osztani:

Ígérgetéssel önfényezéssel kapcsolatos bugyuta hazugságok.

Különböző ellenségképekhez kapcsolódó bugyuta hazugságok.

Korrupciót, aljaskodásokat, ill. tévedéseket magyarázó bugyuta hazugságok.

Általános frázis ürügy-indokok.

Az általános frázis ürügy-indokok a következők:

1. Rossz ugyan, de máshol még rosszabb.

2. Ha nem a Fidesz, Orbán lenne (főleg ha az ellenzék lenne) sokkal rosszabb lenne.

3. Rossz ugyan, de szabadságharcot folytatunk. Annak oltárán pedig mint a hősök feláldozzuk magunkat.

4. Most rossz, de nemsokára jó lesz.

5. A politika, a választás nem is fontos dolog. (Ez inkább a közömbösök ürügy-indoka.) 

   Mint azt előző írásomban kifejtettem azért ürügy-indokok ezek, mert valójában az alanyt (ez esetben a fidesznyikokat) mélylélektani okok vezérlik.

Nézzünk néhány bugyuta hazugságot:

A baloldal mindig neki ugrik a nemzetének.

A baloldal hazudik

A baloldal csak ne beszéljen ezt meg azt tette tizenöt-huszonöt évvel ezelőtt.

Eleve ez, a totális teljes általánosítás, h minden ellenfelet, kritikust (általában építő szándékkal kritizálót) ellenségnek és egy táborba levőnek állítanak be, egy felettébb bugyuta hazugság. Nyilvánvalóan nem egy táborról van szó, amúgy pedig ez az oldalakra való felosztás (baloldal, jobboldal, stb.) már teljesen idejét múlta és hamis.  Persze az is hamis, h. minden kritikát rosszindulatú támadásnak állítanak be, gyakran pedig hazugságnak állítanak be.

Mondjuk, érkezik egy ilyesféle korrekt, konkrét kritika.

- Kedves kormány ez és ez a közbeszerzés ezen adat miatt, meg ezen összeg miatt, meg ezen bizonyított tény miatt korrupciógyanús. 

Az ilyen konkrét kritikára én még nem hallottam, hogy konkrét szakmai, adatokkal, tényekkel alátámasztott válasz érkezzen. Mert ilyen válaszok szoktak érkezni:

Mert a baloldal megint, mindig hazudik. A baloldalnak nem tetszik, h. épül-szépül az ország. Az a baloldal beszél, amelyik tizenöt évvel ezelőtt ellopta a x közbeszerzés pénzét.

Ezek kb. ilyen szintű dedós válaszok: bi-bi-bi te vagy a rossz, te nem tudsz semmit, te hazudsz. Bi-bi-bi én ugyan betörtem az ablakot, de a te csoportodból egy gyerek a múltkor eltörte a kis-lapátot.

 - És az a gyerek kapott érte büntetést?

- Igen.

- Akkor most te is büntetést érdemelsz.

- Bi-bi-bi én nem kaphatok büntit, mert én mindent jól csinálok, én jó gyerek vagyok, különben is te ne beszélj, mert te a maci csoportba jársz. A maci csoportba csak a rossz gyerekek járnak. Bi-bi-bi különben sem szegtem meg az óvoda szabályt, mert benne van: be szabad törni az ablakot.

- Tegnap még nem volt szabad.

- Most már szabad, mert átírtam a szabályt, én bármikor átírhatom a törvényeket. Bi-bi-bi, ti vagytok hunyók, mi győztünk.

Sajnos ez nem vicc, tényleg ilyen szinten folynak a közviták. És egyértelműen az Orbán rezsim süllyeszti erre a szintre. 

   Itt azért kénytelen vagyok egy személyes élményem megosztani a nagyérdeművel. Sok hasonló élményem volt, de ez a napokban dühített fel. Amúgy én két dologra vagyok különösen érzékeny a hüleségre és a hazugságra. valószínűleg az átlagnál sokkal inkább fel tudom magam ezeken dühíteni. Tehát a napokban az un.  „közszolgálati” állami tévére kapcsoltam, gondoltam megnézem, mit mondanak a tüntetésekről. Hát a tüntetésekről nagy semmit mutattak, mondtak, mintha nem is lennének, és bajokról (infláció) sem volt szó. A megszorításokat persze pozitívnak állították be, önkritika nulla, hamis öndicséret maximális. Viszont a tájékoztatásuk fele az ellenzék durván hazug otromba ekézésükről szól. Ráadásul nagyon gusztustalan személyeskedő alacsony szinten, pl. h. X ellenzéki vezető milyen lakásba költözött a „szeretőjével” és ehhez hasonló mocskolódó stílusban.

Ez megy mindennap. A lakájmédia több tízezer tagja részt vesz ebben a hányadékban. Na, ilyenkor az egyik percben a plafonon vagyok, a másik percben sírni lenne kedvem. Borzalom. Ugyanakkor megkérdem: ez jobb, mint az orosz, vagy a kinai, vagy akár az észak-koreai propaganda?  Szerintem még azoknál is gusztustalanabb. Mert ez annyira gerinctelen, sz@rszagú, görény-stílusú, pondrólelkületű, hogy nincs párja.  Valahogy ez a magyarfajta hazugságáradat kevésbé kemény, de kiszámíthatatlanabb, trükkösebb jellegű,  szóval olyan besározó, genya, aljas,  áskálódó, intrikus.

Természetesen a bugyuta hazugságok pillanatok alatt cáfolhatók. Sőt legtöbbször saját magukba hordozzák az önellentmondást. Máskor egy-két hét, vagy néhány hónap után kerülnek ellentmondásba, tehát a legtöbbje önmagát cáfolja meg. Mégis az emberek többsége direkt, vagy indirekt elfogadja a bugyuta hazugságokat. Már elemeztem miért (primer tudatlanság, mélylélektani okok, stb.), nem akarom magam ismételni. Csak a rendkívül, elképesztően alacsony színvonalat szeretném vázolni.

Az utókor talán túlzásnak véli, de most 2022-ben a gondolkodó embernek tényleg el kell gondolkodnia, hogy többnyire a falvakban élő rendkívül tanulatlan műveletlen tájékozatlan millióknak valamitől megfordulhat-e, a véleménye. Mondhat, tehet, olyasmit az Orbán rezsim, amire ők is az mondják: na ez már aztán nincs rendben. Lehetséges ilyen? Nem viccből mondom, én nem tudok ilyent elképzelni. Korábban is volt olyan elmélkedésem, h. Elképzeltem mi lenne, ha O vezér, nyilvánosan egy helikopterről lecsinálná a parlamentet. Komolyan mondom: szerintem ez sem buktatná meg. Hadat üzenne az USA-nak? – nem bukna meg. Kilépne az EU-ból?- nem bukna meg. Kisajátítana magának egy fél vármegyét? –nem bukna meg. Azt hazudná, h. ő Szent István leszármazottja és királlyá koronáztatná magát? – nem bukna meg.  Fehéroroszországhoz hasonló diktatúrát alakítana ki? – nem bukna meg. Sajnos az utóbbinak nagy a valószínűsége.

Csak úgy szólok az értelmes ellenzéki társaimnak, ne ringassák magukat abba a hiú ábrándba, h. na most már biztosan megbukik az orbáni rezsim.

Nem fog megbukni, mert az elmúlt  12 év alatt hihetetlen sok hibát, aljasságot követett el, a jelenlegihez hasonlókat,  kisebbeket, de nagyobbakat is. Pl. elképesztő hibák a járvány alatt, korrupciós nyerészkedések a halottak hátán, a legrosszabb adatok, és mi történt: emelkedett a népszerűségük. Lehetne még sorolni, sajnos ez egy beteg (gerinclágyulásos elbutulás) nép, soha nem kap észbe.

Ez egy ilyen ország. Ahogy többször elmondtam Mo. azért világbajnok negatív értelemben, mert mindezt az EU keretén belül teszi.

A közgondolkodás lesüllyesztése miért trükk, egyben miért bűn?

Nemcsak azért mert így aljas, szakszerűtlen emberek szerzik meg a hatalmat, sőt maradnak hatalmon. Amely hatalom nekik végeredményben csak a saját önző szempontjaik miatt kell: a hatalom érzésének imádata miatt, a harácsolás miatt, az önajnározás miatt, a dicsőség érzése miatt.

Aljas, szakszerűtlen emberek, hatalomra kerülve bármit tönkre tehetnek, és tönkre is teszik. Tönkreteszik az országot (gazdaságot, demokráciát, egészségügyet, oktatást, stb.), de mégsem váltják le őket, a hazugságaik védelme alatt tovább szemétkedhetnek. Hazugságaikkal lehetetlenné teszik az építő kritikát, - kicsinálják, elüldözik azokat az okos tehetséges jó szándékú embereket, akik képesek lennének felemelni az országot.  Nagyobb baj, hogy lebutítják, és a lelketlenné teszik, demokráciára alkalmatlanná teszik az emberek sokaságát. Tehát a nép tudatát jellemét hosszú időre szintén tönkre teszik. Olyan közszellemiségeket terjesztenek melyek hosszabb távon is mérgezik az emberek lelkét.  Az ország renoméját nemzetközi vonatkozásban, ugyancsak lejáratják.

Elemzéseim után sok ember viselkedését, motivációját kezdem kapizsgálni. Nem megértem őket, csak félig-meddig értem, mit miért tesznek.  A társadalmi szempontból teljesen tájékozatlanok (primer buták milliói) természetesen mennek, amerre a gazda tereli őket. A naivak, hiszékenyek szintén. A torz mélylélektani okok által motiváltak (milliók) szintén a rossz úton botorkálnak. Köztük a közömbös ostobák, illetve tudat alatt önteltek milliói szintén „érthetően” sétafikálnak a gödörbe.  A rövid távon nyerészkedők (kapzsik) is „érthetők”.

Az h. a kövér diktátor miért olyan, amilyen szintén érthető: hajtja a mérhetetlen hatalomvágya. Elvileg az alvezérei tisztjei is „érthetők”, a hatalom, a vagyon motiválja őket.

Azért azokat nagyon nehezen értem, akiknek van esze, látják, h. ez rossz út, ráadásul van egy kevés lelkiismeretük, ami háborog. Rendben van, h. kicsit félnek a felelősségre vonástól, a hatalom, a pozíció viszont jól jön, de mégis ők, csak a diktátor szolgái, ismeretlen senkik, akik egy pojáca szekerét tolják, miközben az ország a nép hanyatlik, romlik. Akiket, ha nem is személy szerint, de mint bandatagot azért a külföld az utókor meg fog vetni. Nem tudni, h. ez utóbbit, a romlást, megvetést mennyire látják, de ha egy kicsit is, akkor már eléggé értehetetlen, amit csinálnak.

Talán már mondtam:

A világ is a szakadék szélén kóvályog, de Mo. a világ rosszabbik szélén, egyre közelebb botorkál a szakadékhoz. Ennek a romlásnak talán csak egy előnye lehet: a rossz példa bemutatása. „Vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, mint Magyarország, a magyar nép, - tanuljunk a hibáikból”. Talán ez a „hasznosság” egy kis vigaszt adhat nekünk, orbanisztánba ragadt értelmes ellenzéki embereknek.