Kiegészítés a közvetlen demokráciához.

A közvetlen demokrácia elleni érvek, cáfolata.

Általában én, nem közvetlen demokráciáról, hanem közvetlen demokráciára épülő rendszerről beszélek.

Ennek részletezése előtt azonban nézzünk meg néhány ellenérvet.

Azért, azért is, kell a közvetlen demokráciára épülő rendszer, mert a vezetés hajlamos az elsilányulásra hatalmi függőségre, és ilyenkor gyakran, nem éppen a népérdeknek megfelelően irányít, vezet.

Első ellenérv:

Igen ám csakhogy a közvetlen demokráciában is szükséges a döntéshozó nép tájékozódása. Az elsilányult, hatalomfüggő vezetés pedig képes a tájékoztatást, oktatást úgy eltorzítani, hogy végeredményben a nép önmaga ellen, tehát a vezetők érdeke mellett dönt. Tehát, hiába veszi át a nép az irányítást, ha a tájékoztatást továbbra is a vezetés uralja. Illetve a tájékoztató is egyfajta vezető, őt is elkaphatja a hatalmi függőség.

A másik ellenérv: 

Sajnos meg kell állapítani, hogy a nép, engem is beleértve, olyan, mint egy hatalmas, bamba, lassan reagáló óriás.

Pl. ezt mutatta, példázta, hogy milyen lassan jött rá a nép és milyen lassan reagált a Fidesz rezsim népellenes kormányzására.

Márpedig ez a lassú reagálás általában is rossz, de vannak helyzetek mikor kifejezetten, gyors kapcsolás, gyors intézkedés szükséges akár országos szinten is. 

     Ezért kell beszélni: közvetlen demokráciára épülő rendszerről. Mely rendszer sok elemből, részből (törvényből, intézményből) áll össze. A közvetlen demokrácia csak az egyik fontos, sőt vezérlő, de nem kizárólagos eleme.

Konkrétabban, például a tájékoztatásba, oktatásba is be lehet építeni olyan alkotmányos, törvényi, intézményes szabályozási elemeket melyek garantálják a nép részvételét, e területeken is, illetve lehetetlenné teszik az általános manipulációt, lehetetlenné teszik, hogy a tájékoztatás a vezetés kezébe kerüljön.

Másfelől a nép okosítását, reagálásnak felgyorsítását is megoldaná rendszerszinten, pl. alkotmányos, törvényi intézményes garanciákkal szabályozott demokratikus oktatás, és tájékoztatás.

Harmad felől, amikor országos szintű sürgősebb intézkedések szükségesek, amikor a szavazásnál sokkal gyorsabb közvetlen (emberi, számítógépi) irányításnak kell működésbe lépni, akkor is biztosítani lehet, kell, hogy ez ne forduljon a népérdek ellenében. Ezt ugyancsak a rendszerszintű alkotmányos törvényi intézményi elemek biztosíthatják.

(Mindehhez hozzá kell tenni, nem túlszabályozásról lenne szó, hanem arról, hogy a vezetési intézkedések, általában a történések, ne fordulhassanak a diktatúra irányába.)

Viszont mindehhez kell egy alap, amely kimondja: közvetlen demokrácia van, nem pedig képviseleti demokrácia.  A nép nem a választott képviselői által, hanem elsősorban közvetlenül gyakorolja a hatalmat. Ugyanis eddig azért voltak ezek a alkotmányos, törvényi, intézményi garanciák  (diktatúra gátló fékek, ellensúlyok) hiányosak, kijátszhatók, mert a képviseleti demokráciából ez következik. Mert ennek a lényege, hogy képviselők, mint vezetők, főleg ha kétharmaduk van, végső soron mindenben dönthetnek. Mondjuk úgy, ezek a fékek, ellensúlyok csak lassítják, a diktatúra felé menetelést nem pedig meggátolják. Ráadásul a játék része, hogy közben ezeket a fékeket, ellensúlyokat is fokozatosan lebontják. Ezt szintén, szépen mutatja a Fidesz rezsim menetelése.

Szóval azért is szükséges, a közvetlen demokráciára épülő rendszer, mert csak ezzel lehet felváltani, a szükségszerűen rossz képviseleti demokráciát.