A birkák természetrajza

A birkák természetrajza.

A birkát nem zavarja, ha parancsolnak neki, ha megmondják, mit kell tenni. A birkát az sem zavarja, ha hazudnak neki, sőt a kisebb átverés sem zavarja. Egy érdekli, ő, kizárólag ő (esetleg még a családja, de szomszédja már nem) itt és most, viszonylag jól éljen. Na de ez sem ilyen egyszerű, erről még beszélek.

Az embert zavarja, az ember ezt gondolja: nem bánom, ha okos emberek vezetnek, de annak is megvan a rendje, módja. Először mondják el az elképzelésüket, én meggondolom a javaslatukat, és vagy elfogadom, vagy nem.

Az embert zavarja, ha hazudnak neki, valamint még a kisebb átverést sem fogadja el, még akkor sem, ha különben jól él. – Aki, hazudik, az lenéz engem, egyébként is a hazugság általában arról szól, hogy eltitkolja a megkárosítási szándékát. Lehet, hogy most jól élek, de hosszabb távon a hazug ember, és egyébként a parancsolgatós is a romlásba visz. Romlásba visz, ráadásul egyszerűen képtelen vagyok elviselni - az ember ilyesmiket gondol.

Az ember nemcsak magával törődik, aminek egyik oka, a jóindulat, de azt is tudja: hosszú távon, általában csak közösen lehet boldogulni.

Az ember úgy gondolja, hogy amíg parancsolgatnak neki, nincs önrendelkezése, hazudnak neki, lenézik, addig egyszerűen nem élhet jól. Mert ezek is hozzátartoznak a jóléthez.

Az ember és a birka között kibékíthetetlen ellentét van. A birka gazdája sem ember, ők az embernek álcázott farkasok. Az igazi ember-vezető megpróbálja a birkákat átváltoztatni, nem is birkaként kezeli őket.

Ha egy népben sok a birka, a többsége birka, akkor az a nép demokráciára alkalmatlan, elfogadja a diktatúrát.

Az egyik diktátor megparancsolja: holnaptól csak fehér autót lehet venni! Teszi ezt azért, mert ő imádja a fehér színt. Azt pedig még inkább imádja, ha parancsolgathat. (A hatalom célja, a hatalom) Egyébként volt ilyen. A másik diktátor rafináltabb, ő azt, mondja: a fehér autó kevesebbet fogyaszt. Vagy azt mondja: nincs abban semmi rossz, ha gyerekkori barátaim, koleszes haverjaim, családom, állami megrendelésekből, rövid idő alatt sok milliárdot kaszálnak.

Ez is kábé akkora hazugság, mint: a fehér autó kevesebbet fogyaszt, mint a kék.   (Bizonyítsd be hogy nem igaz. Mindig előszednek valamilyen baromigazolást, vagy egyszerűen kijelentik: nyilvánvaló!)

Különben is, ha kritizálsz, akkor, majd ez meg, az lesz. És néha van is. Bár ez a fajta inkább a hazudós fenyegetős, míg a másik, a simán parancsolgatós, megtorlós.

Emberi társadalomban az ilyen vezető simán, sec-perc megbukna.

Na de milyenek a birkák?  

A birkát nem zavarja, ha hazudnak neki. De itt jön a kérdés: tudja, hogy hazudnak, csak nem zavarja? Vagy: nem is tudja, hogy hazudnak neki? Itt lép be a birkák bonyolult lelki világa: is-is.

A folyamat nagyjából az, hogy mivel nem nagyon érdekli, hogy hazudnak neki, utána sem néz alaposabban. Illetve mivel természeténél fogva, stréberkedő, és látszólag hasznosul is, a gazdája okoskodását hajlamos elfogadni. Illetve, mivel felületes, gondolkodni lusta, könnyebben elfogadja, amit készen, és gyakran tálalnak elé.

Röviden a butaság, és a birkalélek összjátékáról van szó.

A birkákat csak az érdekli, hogy ők (esetleg még a család) itt és most, hogy él. De náluk ez sem egyértelmű.

Ugyanis ha ők ilyen baráti viszonyban vannak a hazugsággal, manipulációval, akkor előfordulhat, elő is fordul nem is ritkán, hogy elhitetik velük, hogy ők biza jól élnek. Vagy még inkább: azért vállalnak most áldozatot, csak azért élnek rosszabbul, mert később jól fognak élni. A ellenségképnek ez az egyik hatása. Pl,: most nekünk sokkal jobb, mint a migráns-vandálkodásoktól szenvedő nyugatiaknak. A másik felének pedig: lehet, hogy most nem annyira jó, de ha legyőzzük Sorost, meg a többieket és az lesz, amit a vezér akar, akkor eljön a Kánaán. (Persze soha nem győzzük le, mindig van ellenség, hiszen ez remek birkakarám.)

Szóval, a birkákat hiába érdekli csak az itt és most, az önző jólét, gyakorlatilag ez a hatás, ez a fék is kicsavarodik.  A diktátor azt tesz a birkákkal, amit csak akar.

Sőt itt jön még egy csavar: ugyanis a birkák egy része nem is birka. Vagy ha az, akkor nem békés füvet legelő birka, hanem olyan lökdösődő, harapdáló, tolakodó birka.

Vagyis az igaz, hogy e birkák csak az önző jólétükkel tőrödnek, azonban ez az önző jólét, harcból, szemétkedésből, törtetésből áll. Ők. ezt szeretik, és mivel a diktatórikus rendszer ilyesmi közhangulatot, közállapotot teremt ezért ezek a tolakodó, gonoszkodó birkák kimondottan boldogok a diktatúrában.

A tanulság nem egy nagy felismerés, csak annyi, hogy a birkanép és diktatúra édes testvérek.