A világra nyíló ablak

 

A világra nyíló ablak nagyobbrészt benned van.

Egyes ókori filozófusok szerint (az elmélet lényegét mondom a saját szavaimmal), az ember be van zárva egy szuterénlakásba, - az ablakából rálát a világ kis darabjára, - az éppen ott történő dolgok egy részét, pl. az elmenő lábakat látja. Persze az ember, nem tudja, h. ő egy szuterénlakás fogja,  azt hiszi h. sok mindent lát, és képes a világ felépítésére, történéseire következtetni. És következtet is, közben el is hiszi, ilyen a világ.

Mindehhez hozzáteszem:

A mai ember annyiban tér el az ókoritól, hogy egy kicsit nagyobb az ablaka, mert van távcső, van mikroszkóp, vannak azért igaz ismeretek, és az információk is özönlenek. De nem sokkal nagyobb, ugyanis az ablak nagyságát elsősorban az ember érzékelésének és gondolkodásának korlátai határozzák meg. Viszont a mai ember azt hiszi neki hatalmas az ablaka, mindent lát, ezért felületesen figyelmetlenül, érzelmei által szelektálva nézi a világ  azon darabkáját, ami az ablakán beszűrődik. Nemcsak a megfigyelése lesz felületes, de következtetése is, (gondolkodni is restebb), így végső soron, a mai ember torzabban és hiányosabban látja a világot, mint például az ókori ember.

Ja és még egy: ráadásul manapság a szuterénlakásban élő emberek is többet (legalábbis szándékosan, többet), hazudoznak egymásnak.