A közömbösség és annak kezelése

 

Közömbösség és annak kezelése.

Sok érv szól a közömbösség mellett, de a legerősebb: a közömbösség jobb, mint a felületes hamis nézetekre alapuló harciasság. Kétségtelen, h. az izgága, beleszóló ember sem kellemes, hasznos társ. De az aránytalan büntetések mellett kardoskodó ember is káros, ártó embernek minősül, ezeknél is jobb a közömbös.

Erre viszont azt lehet, kell válaszolni: ez igaz, ezeknél jobb, viszont sokkal rosszabb, mint az átgondolt, arányos küzdelem az igazság és jóság mellett. Vagyis kötelességünk, és érdekünk is, állandóan alaposan a helyes dolgokon gondolkodnunk és azért tenni. Másképpen kötelességünk: nem közömbösnek lenni.  Bár ez fáradságos, de hosszabb távon megéri, ezért a saját érdekünk is.

Nézzünk néhány mondást, némelyik az enyém.

Közömbös, birka néppel nem lehet demokráciát, barátságos közösséget csinálni. A közömbös birka nép élén mindig megjelennek az aktív kizsákmányoló hiénák, farkasok.

Ha valaki magát állandóan kihúzza magát a közösség életéből, ténykedéséből az káros tagja a közösségnek.

Ha szolidáris segítőkész akarsz lenni, akkor nem lehetsz közömbös.

Jótett helyébe jót várj, semmilyen tett helyébe ne várj semmit. Aki közömbös az egyben önző is.

Gyilkosok között, cinkos aki néma. Ennek egy finomabb változata: gazemberek között, vétkes aki közömbös, elnéző.

Isten:

„Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.”

Nézzük ezt a két mondást:

Aki nincs ellenünk, az velünk van.

Aki nincs velünk, az ellenünk van.

Így is értelmezhetjük:

Aki közömbös, az velünk van.

Aki közömbös az ellenünk van.

Kétségtelen az első felfogás sokkal szimpatikusabb, mint a második, mert az első egy pozitív bizakodó hozzáállásról tanúskodik. Szeresd minden (lehet ő akár idegen ismeretlen is) felebarátod, embertársad – erről is szól. A békéről, toleranciáról, véleményszabadságról is szól. Arról is szól. h a befogadás, hatékonyabb hívó szó, mint a kekeckedés.  Arról is szól, h a közömbös, meggyőzhető, megtéríthető – viszont ez is kétirányú, mert minden oldal ezt gondolja.

A második (a közömbösök ellenünk vannak) pedig egy ezzel szinte ellentétes felfogás. Mégis a korábbi felsorolás: közömbös, birka néppel nem lehet demokráciát, barátságos közösséget csinálni, stb. – azt bizonyítja, hogy sok esetben, a közömbösök a jók ellenében vannak. 

Azért a politikai közömbösség alaposan végiggondolva meglehetősen gerinctelen dolog.

Rendben van, tényleg előfordulhat: h. csak kettő szinte egyformán rossz között lehet választani, - akkor inkább nem választok. Ez talán még érthető. De számomra ez már érthetetlen: engem nem érdekel a politika, én nem politizálok. Mert mit is jelent ez; engem nem érdekel az ország sorsa, nem érdekel a városom sorsa, nem érdekel a tágabb környezetem. És ezekkel együtt a saját sorsom egy része sem érdekel, hiszen ebben élek. Szóval önző vagyok, de bután. Ha valaki lusta tájékozódni, gondolkodni, vagy bizonytalan az is közömbösséghez vezethet. Gyakran pedig a gyávaság. De vannak a nagyképű közömbösök is. Ők azt mondják; persze ha lenne olyan, akkor én azt választanám, csak még soha nem volt olyan. És nem is lesz, mert ezek az emberek mindenkinél magasabb rendűnek tartják magukat, csak ezt maguknak sem merik bevallani.

Néha egy-két esetben elfogadható a közömbösség, de azért általában, brrr, nem, - szóval a közömbösök gyakran a társadalom ellen vannak. Az igazság és hamisság között tehát nem a közömbös halad az arany középúton, hanem a mértékletes átgondolt, de gerinces véleményformáló.